Döbbenetes! – 2007-től folyamatosan nő a gyermekszegénység Magyarországon

Amint arra  hvg.hu cikke felhívta a figyelmet: egyre több – napvilágot látott – statisztikából kiderül, hogy nő a szegénység Magyarországon.

 

A gyermekszegénységi adatokat és kimutatásokat összefoglaló Civil jelentés (kattintson a szavak bármelyikére a jelentés megtekintésére) életszerűségére viszont szavakat is nehéz találni. Az viszont biztos, hogy az utóbbi 6-7 évben csak romlott a helyzete a gyermekeknek a 2014-ben kiadott jelentés szerint.

A 364 oldalas jelentés készítését a Gyerekesély Közhasznú Egyesületet (GYERE) szervezte, Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes válogatta és szerkesztette az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő segítésével.

 

A vezetői összefoglalóban (a jelentés készítő Ferge Zsuzsa) kemény és markáns bírálatot fogalmaz meg.

Többek között:

“…amikor átfogóbb kormányzati jelentések készülnek, eddigi tapasztalataink szerint semmi jele annak, hogy ezek szembenéznének a nagyon kemény tényekkel, illetve az ezek alakulásában játszott kormányzati felelősséggel.”

 

A több részre tagolt jelentés különálló fejezetei vizsgálják a gyerekszegénység elleni küzdelmet az EU-hoz is kapcsolódó vállalásainkkal, illetve tájékoztatást adnak a családokról. A további fejezetekben szó esik a gyerekeket, illetve gyerekszegénységet érintő fontosabb állami cselekvések kritikus ismertetéséről, és végezetül a diákok új iskolai tapasztalatairól és lehetőségeiről tartalmaz beszámolókat.

 

Nézzünk akkor az adatokra példát:

Miközben (idézzük a jelentést) “Elszánt küzdelem indult a papírokon a gyerekek szegénysége, a romák kirekesztése, a vidék leszakadása ellen. Felvállaltuk az EU 2020 stratégia elveit, és ezen belül a saját magunk által meghatározott célokat. A „Magyarország jobban teljesít” mindent elárasztó propagandája azt sugározza, hogy ezen vállalásaink is a siker útján robognak.”

Ezzel szemben a feltárt valóság: “Jelentésünk adatai mást mutatnak. Túl sok területen rosszabbul teljesítünk másoknál is, korábbi önmagunknál is. Igaz, hogy az EU-n belül köztudottan a szegényebb országok közé tartozunk, ám ez nem határozza meg, hogy milyen irányba haladunk. Külön fejezetet szenteltünk annak, hogy a gyerekszegénység leküzdésében hol állunk az európai mezőnyben. A válasz elég elkeserítő. Húsz mutatót vizsgáltunk meg, amelyek közé felvettük a GDP és a foglalkoztatás adatait is. A 20-ból mind a válság éveiben, mind pedig a – másutt már javulást hozó – 2010 és 2013 közti években a szegénységgel kapcsolatos mutatók nagy részének romlott a színvonala. Minthogy Magyarország válságra adott válaszai a többségnél rosszabbak voltak, 2010 óta pedig végképp háttérbe szorult a szegénység csökkentésének ügye, a színvonal romlása egyben lejjebb is tolta az országot az európai rangsorban.“- áll a Helyünk az EU-ban fejezetben.

A kifejezett adatokat tekintve a magyarországi, 10 millió főt meg nem haladó lakosságszámból, közel 4-4,2 millió fő él létminimum alatti szegénységben, amely 1,3 millió háztartást jelent a KSH számításai szerint.

Természetesen külön kell választani a KSH által számolt létminimumi küszöbértéket a tényleges (megélhetést sem nyújtó) szegénységtől.

A vizsgált 20 adatot tekintve pedig 10 esetben – a 27 ország között – Magyarország a 25-27. helyen áll. Vagyis az utolsó helyek jutnak számunkra.

 

Magyarország és az életkörülmények

“A szegények helyzetromlása az egyenlőtlenségek növekedése, a gazdagok gazdagodása mellett ment végbe.” – nem fűznék ehhez többet hozzá.

Az okok között fellelhető többek között a közmunkaprogram 12 hónapnál rövidebb ideig tartó munkavállalási lehetősége, amely bérösszege a minimálbérnél jelentősen kevesebb.

“A jövedelmi helyzet romlása abból is adódik, hogy a gyermekes családokat is érintő ellátások túlnyomó részét vagy nem indexelték (családi pótlék, gyes); vagy az összeget csökkentették (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres segély); vagy a hozzájutás feltételeit szigorították úgy, hogy sokakat kizárnak a rendszerből. Még a közfoglalkoztatásba bekerülés feltételei is egyre kirekesztőbbek.”
A következtetés:
“Annyi biztonsággal állítható, hogy eddig a szegénységcsökkentés céljai teljesen visszájukra fordultak. Csökkenés helyett a szegénység, különösen a mélyszegénység és a gyerekek szegénysége nő, amin néhány kivételes intézkedés, mint a gyermekétkeztetés javítása, csak nagyon részlegesen segít. A romlás egyik fő okának még mindig hivatalosan a válságot tekintik, ám ennek hatása a körülöttünk lévő országokban egyelőre lecsengett, azaz nálunk sem nyújthat igazi magyarázatot. A másik ok látszik lényegesebbnek. Ez pedig a kormányzati beavatkozások sokféle gyengesége. Egyfelől olyan intézményi átalakítások történtek és olyan jogszabályok születtek, amelyek hatása már ellentétes, vagy nagy valószínűséggel ellentétes lesz az NTFS deklarált céljaival. Másfelől az erre a célra átengedett saját források elenyészőek, az európai források pedig szűkösek és kezelésük módja, felhasználásuk hatékonysága vitatható. Végül mindezek mögött a kormányzat komoly elkötelezettségének hiánya olvasható ki. Egyelőre nincs jele annak, hogy a kormány eddigi politikáján változtatni akarna. Ezért kevés az esélye a 2020-as szegénységgel kapcsolatos célok megvalósításának.” – szól a jelentés.
További információra kíváncsi és szeretné más-más szemszögből látni a konklúziókat? Kattintson IDE vagy IDE, vagy tekintse meg a teljes jelentést ITT.
Legyen Ön is a követőnk és kísérje figyelemmel a vidék híreit facebook közösségi oldalunkon. IDE kattintva tud csatlakozni hozzánk. (Köszönjük!)
Indexfotó: kurir.hu

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close
%d blogger ezt szereti: