Fotó: internet

PSZ: jogszabályi szinten igen, a gyakorlatban nem mindig valósult meg a sztrájkbizottsági megállapodás

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány – ígéretéhez híven – jogszabályban rögzítette a szakszervezetek elvárásait a sztrájkbizottsági megállapodás alapján, a gyakorlatban azonban ez nem mindig valósult meg.

 

 

Erről Galló Istvánné, a PSZ elnöke beszélt pénteki budapesti sajtótájékoztatón felidézve a két évvel korábban kötött egyezséget és a szaktárca vezetőivel folytatott előző napi tárgyalásokat.
 

Kiemelte: a találkozót ők kezdeményezték, és azon részletesen áttekintették a megállapodás teljesülését.

 

Hozzátette: teljesült a kormány a vállalása jogszabályi szinten, de a gyakorlatban a továbbvitelre nem mindig vagy nem mindig megfelelően került sor. Példaként az intézményvezetők munkáltatói jogkörét, a kollektív szerződést említette. Elhangzott, hogy napi problémát okoz a 32 órás intézményi tartózkodás, és  túlmunka kifizetése, illetve dokumentálása “léket kapott”.

 

Ennek oka lehet, hogy a Klik anyagi problémákkal küzd – jegyezte meg. A PSZ elnöke kitért arra is: a szakképzés átalakításával kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca semmiféle írásos dokumentumot nem juttatott el számukra, külön kérésük ellenére sem. A pótlékok kérdését szintén felvetették, bár összegét “tól-ig” határig meghatározták, de forrásokat ehhez nem biztosítanak.     Az intézményvezetők kötelező óraszáma rosszul szabályozott a decemberben elfogadott törvénymódosításban – jegyezte meg.

 

Javasolták, hogy több ponttal egészítsék ki a sztrájkbizottsági megállapodást, többi között a köznevelésért és szakképzésért felelős miniszter kössön megállapodást a jogalkotásban a partneri kapcsolatról a szakszervezettel. Azt is szeretnék, hogy az egyeztetéseket előzzék meg szakmai tárgyalások.

 

Fontosnak tartják, hogy a kollektív szerződés kiterjedjen a szakképző intézményeket fenntartó jövőbeni központra is.     Azt is szeretnék, ha munkabizottság alakulna, amely áttekinti a köznevelési törvényt, a pedagógus kar és a szakszervezetek jogosítványainak összehangolását – mondta.

 

Szavai szerint kifogásolták az egyeztetésen, kikerült a köznevelési törvényből, hogy előbbi nem sérti a szakszervezeti jogosítványaikat. Ígéretet kaptak, ennek visszahelyezésére. A bizottság munkájának eredményeként szűk egy hónapon belül ismét tárgyalóasztalhoz ülnek majd.

 

Elvárják, hogy folyamatosan működjön az ágazati érdekegyeztetés is. Szeretnék azt is: az intézményfenntartó központok költségvetésében biztosítsák a kollektív szerződés végrehajtásához szükséges költségvetési fedezetet – sorolta az érdekvédő.

 

Felvetették a nem pedagógus alkalmazottak bérének rendezését is, azt szeretnék, ha legalább havi 15 ezer forintos pluszjuttatást kapnának.

 

Elhangzott: elvárják, hogy garantálják, az önkormányzati fenntartású óvodáknál a dadusokra és az óvodatitkárokra is kiterjedjen.
Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke azt mondta: a túlóra elszámolásának rendezése rendkívül fontos lenne, ahogy a pótlékoké is, utóbbival a minőségi munkát lehetne szerinte díjazni.

 

Az életpálya-modell anomáliát szintén rendezni kell – mondta. Példaként említette, hogy a belépő mesterszakos pedagógusokat pótolni kell, ők más jellegű munkát is fognak végezni, megfelelő helyettesítésüket meg kell oldani. Tóth József, a Magyar Oktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetője kiemelte: fontosnak tartják, hogy folytatódik a párbeszéd. Úgy látják, a kormány nyitott a szakmai javaslataikra. A rendszer nagy hibája a foglalkoztatásból ered – állapította meg.

 

Forrás: MTI

 

Indexfotó forrása: internet

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close
%d blogger ezt szereti: