Varga szerint Magyarország gazdasági fejlődéséhez magasabb színvonalú szakképzés kell, ezért átalakításokat hajtottak végre

Magyarország további gazdasági fejlődése nem képzelhető el egy eddiginél sokkal magasabb színvonalú szakképzési rendszer nélkül – mondta a nemzetgazdasági miniszter Pécsett pénteken.

 

 

Varga Mihály az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitón hangsúlyozta: a világ technológiai élvonalába tartozó nagyvállalatok már az országban vannak, az ország versenyképessége növelésének ugyanakkor gátat szab a modern termelésbe bevonható szakképzett munkavállalók hiánya.
 

A megfelelő szintű szakképzés legalább olyan fontos, mint az egyetemi oktatás, a szakképzési rendszer átalakítása nem lehetőség, hanem az ország fejlődését biztosító kötelező feladat – fogalmazott Varga Mihály.
 

“Az elmúlt hetekben 303 köznevelési intézményt vettünk át, amelyeket 44 szakképzési centrumba szerveztünk, az átalakítás 200 ezer tanulót és 25 ezer pedagógust érintett” – idézte fel a miniszter. Hozzáfűzte, reményeik szerint a centrumok önállósága lehetővé teszi a gazdaság igényeire való gyorsabb reagálást.
 

Kitért arra is, hogy a 400 ezer magyarországi álláskereső fele szakképzetlen, azt azonban kedvezőnek nevezte, hogy  a népesedési folyamatok miatt csökkenő tanuló létszám ellenére az idei tanévben 52 735 tanuló nyert felvételt a szakképzési intézményekbe.
 

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy az állam támogatja a második szakképesítés megszerzését is, 25 évre emelkedik a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel felső korhatára, bővülnek a felsőoktatási lehetőségek.
 

A felnőtt oktatásban is lehetővé válik a tanulószerződések megkötése a duális képzés támogatása érdekében, bevezetik a gazdasági kamarai garanciavállalást a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítés érdekében, és visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört – fűzte hozzá.
 

A miniszter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt öt év eredményei alapján “beérni látszanak” a fejlődést megalapozó kormányzati intézkedések, a munkavállalók, a családok, a települések és a vállalkozások is egy tervezhető, előrelépést biztosító jövővel számolhatnak.
 

A gazdaság szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, a növekedés üteme 2014-ben elérte 3,6 százalékot amivel Magyarország újra az unió leggyorsabban fejlődő országai közé került, és a magyar gazdaság igen jó teljesítményéről nézetazonosság van már a legfontosabb külföldi gazdasági kutató és elemzőintézetek között – erősítette meg.
 

Varga Mihály szólt arról is, hogy a növekedésben jelentős szerepet vállaló ipar továbbra is lendületben van, a kormány azt szeretné, ha a nemzeti össztermékhez való hozzájárulása a jelenlegi 22-23 százalékról az uniós átlag duplájára, 30 százalékra nőne.
 

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a munkanélküliség csökkentésében jelentős  szerepük van a Magyarországon befektető, munkát adó vállalkozásoknak, amelyeknek azonban ehhez megfelelő számú és minőségű munkaerőt kell találniuk.
 

Vannak olyan országrészek, ahol a munkaerő feltöltése a magasabb munkanélküliség ellenére is gondot okoz, ezért a szakképzés és a felnőttképzés terén is óriási a feladatunk – mondta.
 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a gazdasági növekedés egyik alapfeltétele a gazdaságközeli képzés, és amíg néhány évvel ezelőtt szinte csak Európa, ma már az egész világ érti a szakképzés jelentőségét.
 

Kitért arra is, hogy minden szakmában hihetetlen innováció zajlik, olyan új anyagok, eszközök jelennek meg, amelyek a tudás folyamatos megújítását igénylik. (MTI)

 

Indexfotó forrása: internet (A kép illusztráció)

 

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat




Close
%d blogger ezt szereti: