A fényképen a felújított Kiss Pál tér a tiszafüredi városháza előtt az átadás napján, 2015. december 6-án. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A NAP TELEPÜLÉSE: Tiszafüred

Az újkorig

A régészek már ie. 4500-4400-ból, a neolitikum korából találtak itt leleteket. A kutatások a mai Külsőfokpart környékén tárták fel az ókori emlékeket. A Tisza szabályozása előtt a folyó ezen terület mellett folyt.

Az Örvényi-templomdombon az államalapítás idejéből kerültek elő leletek. Az ásatások során egy települést, annak temetőjével tártak fel az Árpád-korból.

A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.

Az újkor története 1849-ig

A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ekkortól datálható a környező településekkel történő közúti kapcsolat fejlődése, ezzel újabb lendületet adva a település fejlődésének és jelentőségének növeléséhez. Ez az időszak az is, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település; melynek eleven emléke ma is megtalálható a városban.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.

1849-től a rendszerváltásig

Jellegzetes tiszafüredi motívumokkal díszített mázazott népi pálinkás butykos (1847)

Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került, mivel Egerhez közelebb fekszik, mint Szolnokhoz. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.

A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek.

tiszafüred

Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Heves megyéből Szolnok megyébe került. A szocialista iparosítás jótékony hatással volt a lendületét vesztett település számára, hajó- és darugyár, valamint alumíniumgyár és gyógyszercsomagoló létesült Tiszafüreden. A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is.

Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is. A belvárostól 16 kilométerre keletre, a hortobágyi pusztán található településrész története az 1950-es években kezdődött, amikor az Állami Gazdaság dolgozói számára új települést építettek. A falukép azóta szinte semmit nem változott, ezért a falusi „szocreál” gyönyörű példáját találni Kócsújfalun.

Tiszafüred-Kócsújfalu azonban a kommunista rezsim megbocsáthatatlan bűneinek egyik szimbólumává vált az elmúlt években: a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulágot. A Górés-, Borsós-, Árkus-major környékbeli tanyák őrzik ezen dicstelenség emlékeit. Az ezzel kapcsolatos történeti kutatómunka színhelyéül Kócsújfalut jelölték ki, lerakva egy emlékkápolna alapjait is.

Napjainkban

Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyilvánította elszakadását a várostól.

A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Sorra nyitnak a multinacionális cégek bevásárlóegységei, rendeződik az infrastruktúra. Turisztikai vonzerejét gazdag főszezonbeli programkínálata mellett a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.

A 2004-ben létrehozott kistérségi rendszer, valamint a 2013. január 1-től újra életbe lépő járási rendszer is székhelyként jelöli.

Teljes népesség: 11 777

forrás: wikipedia.org  fotó:  wikipedia.org

POPULAR POSTS

Ajánlat




Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: