A NAP TELEPÜLÉSE: FEGYVERNEK

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km,Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.

Megközelítése

Közúton elérhető a 4-es főúton. Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes) a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re. Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

 

Fegyvernek

Pusztatorony Fegyvernek

Története

Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta. A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik. 1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt. A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt. 1845–46-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a 19. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt. Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép járásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt. 1919.július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Gazdasága

Fegyvernek nagyközség neve székely-magyar rovással.

Mezőgazdaság

A településnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász- és víziturizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.

Ipar

Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görög katolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.

Teljes népesség: 6447

Nevezetességei

  • Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
  • Római katolikus templom romantikus stílusban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)
  • Református templom (1928)
  • Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
  • Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
  • Bíró-kastély
  • Szapáry-Schwarz-kastély
  • Kálváriadomb

Rendezvények

  • Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
  • Virágzó Tisza Napja (június végén)
  • Fegyvernek Város Napja (augusztus)

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

forrás: wikipedia

Fotó: fegyvernek.hu 

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close