Fotó: Bodnár Csaba/Vidék.MA

A NAP TELEPÜLÉSE: KARCAG

Karcag (régebbi alakváltozatban: Kardszag) város Jász-Nagykun-Szolnok megyében található.

A név eredete

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése pusztai róka (korzak).

Története

A Nagykunság központjának története a 13. századi mongol pusztításig nyúlik vissza. A kunok az ázsiai törökség kipcsak ágából származnak. A magyarországi letelepedésük után keresztény hitre tértek, beilleszkedtek a rendi magyar társadalomba. Kiváltságos népként fegyverrel szolgálták a királyokat. Magyarrá váltak, ősi nyelvüknek, kultúrájuknak néhány eleme napjainkig tovább él földrajzi nevekben, szavakban, szólásokban.

 

A nagykunsági városok hatalmas határa a török hódoltság idején, a 17. században alakult ki úgy, hogy az elpusztult apró falvak megmaradt népét és határát bekebelezték. Ezért is mondjuk Hatkunságnak mikrotájunkat, mivel csak hat település éledt újjá a 18. században. Ezek életmódját a pusztákon űzött legeltető állattartás és a tanyás földművelés jellemezte. Mezővárosi rangját is ez a termelési szerkezet adta századokon keresztül.

 

A huszonháromezer lelket számláló település fekvéséből, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és gazdasági szerepéből következően vált a táj központjává. Jellegzetes alföldi mezőváros, amelyik településformájában, intézményeinek sokaságában, külső kapcsolatrendszerében érhető tetten.
A városban sokszínű kulturális élet zajlik.

 

Fotó: Bodnár Csaba/Vidék.MA

Fotó: Bodnár Csaba/Vidék.MA

A Györffy István Nagykun Múzeum kiállításai, a Kántor Sándor Fazekasház és a Nagykunsági Tájház kínálata mellett a Városi Csokonai Könyvtár és a Déryné Művelődési Központ színes programjai vonzók. Augusztusban a magyar államiság ünnepe környékén a hagyományokra épülő Nagykunsági Kulturális Napok programjait sok látogató tekinti meg.

 

Karcag társadalma sokrétű, lakosai büszkék múltjukra, hagyományaikra. Protestáns magyarságát a Kossuth teret ékesítő romantikus stílusú református templom, az egykori görög kereskedők jelenlétét a szép ikonosztázú görög templom, a katolikusokat – akiket a 18. században királynői parancs telepített le – századunk fordulóján épült kecses katolikus templom igazolja.

 

Városunknak jelentős a művészeti élete. Híres a fazekassága. Itt élt és alkotott a Kossuth-díjas Kántor Sándor, ma is több műhelyben forog a korong. A városban alkot Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek bronzba álmodott köztéri szobrai sok helyen ékesítik a településeket. A 4. sz. főút mellett a Kis-Hegyesbori halmon áll a Kun emlékhely, amely a kunok betelepülésének állít emléket. A város Szimfonikus Zenekara, Szalonzenekara, a Városi Vegyeskar és Vonós kamarazenekar is hozzájárul a színes zenei élet teljesebbé tételéhez.

 

Karcag a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. Az alföldi puszta látványa, a kunhalmok titkokat rejtő kúpjai, a szélmalom és a szárazon álló ötlyukú Zádor-híd meglátogatása kellemes kirándulást, a karcagi thermál vizű fürdő és az uszoda pihenést és gyógyulást kínál az idelátogatóknak. Apróvadban gazdag határában a vadászok találnak maguknak programot, míg az éhes embereket a tájjellegű gasztronómiai ínyencségek elégítik ki -írja a Karcag.hu

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Kultúra

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.

Nevezetességek

  • Zádor híd (1809, a hortobágyi Kilenclyukú híd „rokona”)
  • Református nagytemplom (késő barokk, 1789, átépítve a 19. század elején)
  • Györffy István Nagykun Múzeum (néprajz, az épület az 1830-as évekből)
  • Gótikus kápolnarom (15. század)
  • Nagykunsági Tájház
  • Izraelita templom – Zsinagóga (1996 után a hitközségelnök, Rósinger Oszkár felújítási munkákat kezdett, s ma a vidéki zsinagógák közül a legszebb állapotban lévő „bét kneszet”.
  • Kántor Sándor Fazekasház
  • Szélmalom (1858)
  • Karcag Városi Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping
  • Morgó csárda (a csárda pincéjében egy alagút található, amely Rózsa Sándor segítségére volt többször is)
  • Római katolikus templom
  • Patikamúzeum

Karcagon születtek

  • 1724-ben Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse.
  • 1857-ben Karczag Vilmos († 1923) a színházi rendező igazgató (bécsi Theater an der Wien), író
  • 1872-ben Schück Bernát izraelita egyházi író.
  • 1884-ben Györffy István († 1939) etnográfus, az MTA tagja.
  • 1890-ben Németh Gyula († 1976) nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922), majd 1932-től rendes tagja.
  • 1891-ben Gaál László (1964) klasszika-filológus, egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa
  • 1924-ben Czinege Lajos († 1998) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
  • 1927-ben Bodnár György Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézete nyugalmazott igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzor emeritusa.
  • 1932-ben Csákány Béla matematikus, egyetemi tanár
  • 1937-ben Herskó Ferenc (Avram Hersko) orvos, professzor, kutató, a 2004. évi kémiai Nobel-díj három kitüntetettjének egyike
  • 1941-ben Csíkos Sándor színész, színházigazgató.
  • 1944-ben Mándoky Kongur István ( 1992) turkológus, a kun nyelvemlékek hazai kutatója
  • 1946-ban Körmendi Lajos († 2005) író, újságíró, publicista, Jászkunság folyóirat főszerkesztője, szellemi organizátora volt Karcagnak, Berekfürdőnek, de az egész Nagykunságnak, Barbaricum-Magyarországnak.

 

karcag országzászló felvonása

Országzászló felvonása Karcagon. Fotó: Bodnár Csaba/Vidék.MA

Karcagon éltek

akacliget-furdo-karcag

Teljes népesség 20 632 fő * KSH 2011-es adatai szerint

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

 

karcag zászló

 

forrás: wikipedia  fotó: wikipedia

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close