A NAP TELEPÜLÉSE: Martfű

Fekvése

 A Tisza kanyarulata Martfűnél

Az Alföld középső, a régió keleti és a megye délkeleti részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re,Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tizaföldvárs (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny.

Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tisza-vidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.

Története

A város területén szarmata-kori, avarkori és honfoglalás kori leleteket is találtak.

Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.

A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik – azaz a budai vilajet szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe tartozott. A település ekkor még Csongrád vármegyéhez tartozott. A XVII. század közepén teljesen elnéptelenedett.

A XVIII. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.

Az 1940-es évek elején a csehországi Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án szabadították fel a német megszállás alól a települést.

1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.

Neve

Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A “mart-” előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a “fű” a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunknyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része – arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.

Vallás

Fotó: Olvasói kép/Vidék.MA

Fotó: Olvasói kép/Vidék.MA

Római katolikus egyház

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. A város és katolikus templomának patrónusa: Szent Tamás apostol.

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház

A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Gazdaság

 A Martfűi Sörgyár madártávlatból

Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található:

  • Cipőgyár: 1941-42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött.
  • Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként.
  • Növényolaj-gyár: 1976-80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi.
  • Tisza Ipartelep üzemei: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen

Mezőgazdaság

A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolaj-gyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmag-termesztés, a gyógynövény-termesztés és a biogazdálkodás is.

Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen.

Természeti kincsei

 A tiszai szabadstrand Martfűnél

A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a jelenleg teljes felújításon áteső gyógyfürdő ami a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.

Látnivalók

  • Kastélyszálló
  • Művelődési Központ és Könyvtár
  • Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár történetét mutatja be.
  • Szent István tér és környéke:
    • Városháza: 1993-96 között épült.
    • Római katolikus templom: 1993-96 között épült, Marosi Gábor tervei alapján.
    • Református templom: Szintén 1993-96 között épült.
    • Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása.
    • Időkapu: Szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millennium tiszteletére.
    • 1848-49-es emlékmű: Szintén Gyurcsek Ferenc alkotása.
  • Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping

Sport

A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban.

  • Az MVSE szakosztályai:
    • Kosárlabda
    • Női kézilabda
    • Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel.
    • Szabadidősport
    • Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek.
    • Természetbarát

Egyéb, a városban működő sportklubok:

  • Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület
    • Férfi kézilabda
  • Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE): A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunság csoportjában szerepel.
  • Martfűi Úszó és Triatlon Klub
  • Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre.
  • Versenytánc
Teljes népesség 6305 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség 285,66 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

forrás: wikipedia  fotó: wikipedia

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close
%d blogger ezt szereti: