A NAP TELEPÜLÉSE: Sarud

Fekvése

Heves megyében, Tiszanána és Újlőrincfalva között, a Tisza-tó mellett fekvő település.

Nevének eredete

Nevében valószínű, Sarolt(u) fejedelemasszony neve rejlik.

Története

A falu a tatárjárás alatt elpusztult, nevét ezért írásban először csak 1261-ben említették IV. Béla király oklevelébenegyház utótaggal, mint nemesi birtokot. A 13. században a Tomaj nemzetség birtoka volt. 1327-ben Károly Róbert király mint lakatlan királyi birtokot adta cserébe az egri püspökségnek a tőle északkeletre fekvő Hídvég (ma Pusztahídvég) vámjával együtt.

1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven említették, később pedig Saruldegyháza néven fordult elő.

hun_sarud

1494 évben pedig az egri püspökség számadókönyveiben Sarwd néven volt felvéve neve.

Az 1549 évi adóösszeírásban pedig már Sarudh néven szerepelt, s ekkor az egri püspök földesúri hatósága alá tartozott.

1549-ben a törökök kirabolták, 1552-ben elpusztult, 1553-1554-ben pedig már újra felépült.

Az 1564 évi adóösszeírásban már 11 portát írtak össze itt.

 

Az 1577 évi úrbéri összeírás szerint 18 egész és 10 féltelkes lakosa volt. Sarud ekkor az Egri vár részére szolgáltatta be tizedét, és azon felül még 25 boglya szénát is. Ekkor már a Török hódoltsághoz tartozott, és a török földesúr részére 220 forintot fizetett, és ezen felül még császárpénz és egyéb illetmények címén még 24 forintot fizetett a törököknek.

1612-ben teljesen elpusztult.

1690 után, a török kiűzése utáni időkben Tiszanánáról betelepült családok népesítették újra.

1693-ban Batik György, Galambos Ferenc és a Péntek család birtoka bolt.

1741-ben az egri püspökség földesúri hatósága alá tartozott.

1804-ben a szatmári püspökség felállításával a szatmári püspök birtokába került, akinek 1848-ig volt itt földesúri joga. A szatmári püspökségé volt még az 1900-as évek elején is.

Sarud a 20. század elején az 1950-es megyerendezésig a vármegye Tiszafüredi járásához tartozott.

Egykor Sarudtól északkeletre feküdt az oklevelekben 1327-ben említett Hídvég(e) is.

Hídvég

Hídvég(e), akkori írással Hydwege, Hídvégi “új lak” nevét 1327-ben említette egy oklevél. Károly Róbert király a Báb erén (Báb ér) létesített útvámmal együtt ekkor adta az egri püspökségnek. Útvámját ekkor így határozta meg: “minden mázsaszekeret húzó ló után 1 den, minden más megterhelt szekér után 4 den, minden sót szállító szekér után 1 só vagy 2 den vám fizetendő”. Kikötötte továbbá, hogy a püspök itt, a Báb-ere patakon, Hídvégen mindig megfelelő hidat tartozik fenntartani.

Hídvéget 1346-ban ugyancsak említették az oklevelekben, mint Poroszlóval határos püspöki birtokot.

sarud_legifoto

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességek

  • Szentháromság tiszteletére felszentelt római katolikus templom.
Teljes népesség 1184 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség 22,41 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia  fotó: wikipedia,

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close