Fotó: katasztrófavédelem

Éjjel-nappal készenlétben áll az ügyeletes kéményseprőmester

Hétvégén és ünnepnapokon is készenlétben áll az ügyeletes kéményseprőmester, hogy ha baj van, azonnal segítsen. A megyei műveletirányítók riasztását az elmúlt hétvégén Mezőtúron Rostás János fogadta.

 

Három kéménytűz is szerepelt a krónikában, és ő indult útnak szombaton este Zagyvarékasra is, ahol egy idős házaspár került bajba. A nyugdíjas házaspár Bercsényi utcai vályogházának egyetlen fűtött szobájában a kályhacső mondta fel a szolgálatot, kiesett a falból, a kályhából pedig lángok csaptak ki. A háziasszonynak volt annyi lélekjelenléte, hogy eloltsa a lángokat, de a kályha használhatatlanná vált. A szerény körülmények között élő, látássérült asszony ekkor rendőri segítséget kért, a kiérkező járőrök pedig értesítették az önkormányzatot. Az önkormányzat egy másik csővel pótolta a meghibásodott darabot, amelyet fel is szereltek a lakásban. Félő volt azonban, hogy a lakók továbbra sincsenek biztonságban, ezért a megyében ügyeletet ellátó kéményseprő is megvizsgálta a kályhát és a kéményt. Rostás János este hétkor kopogtatott az ajtón, majd alaposan átnézte a kéményt, közben azt is megbeszélte a házaspárral, hogy mire vigyázzanak a rendkívüli hidegben. A kéményseprőmester elmagyarázta, mennyire terhelhető a kályha, és kérdezősködött arról is, hogy mivel fűtenek. “Fa brikettel és akáccal, köszönöm, hogy érdeklődik”!, – válaszolta az idős asszony, majd hozzátette, hogy ő maga, nyáron, rendszeresen tisztítja a kéményt, de kéményseprő azt már több éve nem látta. A mester megvizsgálta a kémény átjárhatóságát, egy kevés kormot ki is kotort az alsó nyíláson és a padlásra is felment, hogy ellenőrizze a rendszert.

Fotó: katasztrófavédelem

Fotó: katasztrófavédelem

 

Lerakódást nem talált, de a frissen beillesztett kályhacső nem volt biztonságos. Ekkorra már az Életjel Mentőcsoport Önkéntes Tűzoltóság parancsnoka, Turi László is ott volt a helyszínen, rövid idő alatt rögzítette a kályhacsövet, így, átmenetileg, helyreállt a rend.

 

 

Rostás János ezt az ügyeleti hétvégéjét szombat délelőtt Tiszaföldváron kezdte, ahol eldugult egy kémény, azonnal ki kellett tisztítani. Délutánra végzett a munkával. Az ügyeletesnek 24 órán belül kell megjelennie a helyszínen, de ő azonnal útnak indult, jól is tette! Este a már említett zagyvarékasi ház kéményét tisztította, vasárnap pedig Jászapátiban kellett megjelennie, ugyancsak egy eldugult kémény miatt. A kétgyermekes családapa decemberben végezte el a mesterképzést, azt mondja, élete legjobb döntése volt, hogy beiratkozott. 1999 óta kéményseprő, szakmunkásként dolgozott, de kíváncsi volt arra, képes-e magasabb szintre lépni. „Rohan a világ, az én tudásom pedig egyre csak kopott. Nem hagyhattam, hogy teljesen lemaradjak. Bevallom, az anyagi megbecsülés is motivált, és a kíváncsiság, hogy milyen újdonságok vannak a szakmámban” – mondta.

 

Hozzátette, hogy rengeteg új ismeretet kapott, olyan eljárásokról, berendezésekről, amelyek már egy új, modernebb világ kellékei. „Abban a körzetben, amelyért felelős vagyok, leginkább a hagyományos fűtési rendszerek léteznek, de előbb-utóbb ide is el fognak jutni a modernebb dolgok, nem állhatok tétlenül az új feladat előtt” – vallja.

 

Az tapasztalta, hogy az emberek hamarabb cserélik ki az elromlott tévét, mintsem a kéményt korszerűsítenék, pedig ő mindenütt elmondja: az életüket teszik kockára a rossz kéményekkel. „Sokat kell tanítani az embereket, hiszen érdeklődőek, megköszönik a tanácsainkat, és élnek is vele. Legutóbb egy háziasszony konyhájába belépve láttam meg, hogy itt bizony az okozza a gondot, hogy a szagelszívó működés közben szinte visszafordította a levegőáramlást. A teljesen új, jól szigetelő ablakok pedig nem engedték be a friss oxigént. Meg is mutattam, a háziasszonynak, mi a probléma, nagyon hálás volt érte. Mindenféle mérőeszköz a rendelkezésünkre áll, jól felszerelt autónk van, ha riasztás van, azonnal el tudunk indulni, segíteni tudunk. Tudja, nagyon sok helyen túlterhelik a nagy hidegben a kályhákat, dübörög az egész berendezés, de ha szólunk, akkor elfogadják a tanácsot. Gumit, rongyot, műanyagot dobnak a tűzre, ilyenkor figyelmeztetjük őket, hogy az életükkel játszanak.” Extrém esetek mindig adódnak, többször látott már olyat, amikor az ablaktok fölött kivezetett kályhacső funkcionált kéményként…

 

 

Az ügyeletes kéményseprőknek most, a rendkívüli hidegben megszaporodtak a feladataik. „A család megszokta már, hogy megyek” – mondta mosolyogva Rostás János, akire a kisfia a legbüszkébb. Olyannyira, hogy az óvodában, mi más is lehet a jele, mint kéményseprőkefe! – informálta Vidék.MA hírportálunkat S.Tóth Anikó tű. főhadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close
%d blogger ezt szereti: