A NAP TELEPÜLÉSE: ÁROKTŐ

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.

A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.

Népcsoportok

A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány.

 

Nevezetességei

Római katolikus templom
A Tájház 1994-ben nyílt meg.
Tiszai holtág, horgászhely

Környező települések

Tiszacsege (8 km), Tiszadorogma (9 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).

Teljes népesség 1116 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség 23,83 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia  fotó: wikipédia

POPULAR POSTS

Ajánlat

Ajánlat

Close