A NAP TELEPÜLÉSE: Jásztelek

Fekvése

A község az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, a Jászság közepén, Jászberénytől kelet-délkeletre a Zagyva bal partján, a Szolnokra vezető 32-es főút két oldalán terül el. Budapesttől kb. 85 km-re, Jászberénytől 6 km-re, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 40 km-re fekszik. Szomszédos települések: nyugat-északnyugatra Jászberény (kb. 6 km), északra Jászjákóhalma (kb. 5 km), dél-délkeletre Alattyán (kb. 6 km).

 

Története

1993 és 1994 nyarán Jásztelek határában régészeti ásatások folytak. Az archeológusok a mezolit (középső kőkori) rétegben egy 5,20 m átmérőjű vadászkunyhót találtak. Az épület valószínűleg Kr. e. 7000-ből maradt fenn, ezzel az Alföld legidősebb építménye.

A község nevét először Hunyadi János említette oklevelében 1449-ben. Kezdetben a falu neve Mihálytelek volt. A monda szerint a települést egy Bak Mihály nevezetű pásztorember alapította, aki a török időkben Fügedhalmáról vízhiány miatt a Zagyva partjaihoz terelte a nyájat, és végül itt telepedett le. A falu feltehetőleg az 1433 és 1449 közötti időszakban jött létre. A községet később Jász-Mihályteleknek hívták, majd a községnevek törzskönyvezése során 1901-ben a nevet Jásztelekre cserélték, mivel az eredeti elnevezést feleslegesen hosszúnak találták.

1550 körül Mihálytelek a hatvani szandzsák berényi nahijéjának része volt. A török hadjáratok során a falu elnéptelenedik, de rövid időn belül újranépesül.

A török kiűzése után a Habsburgok vették át a hatalmat. Az uralkodóház célja az államadósságok csökkentése volt, ennek érdekében gyors intézkedéseket eszközölt: I. Lipót 1702. március 22-én a Jászkunságot 500 000 rajnai forintért a Német Lovagrendnek adta. A Jászság sorsa ekkor fonódik össze a Nagy- és Kiskunságéval.

A jászok nem törődtek bele jogaik elvesztésébe. 1703 őszén fegyvert fogtak, és Rákóczi oldalán harcoltak, aki ezért cserébe visszaadta a jászkun szabadságjogokat, és törvényen kívül helyezi a Német Lovagrendet. Végül 1745. május 6-án Mária Terézia a bécsi oklevélben engedélyezi a redemptiót, vagyis a jászok önerőből visszafizethették a pénzt, így visszakapták szabadságjogaikat, kiváltságaikat. A saját birtok megváltása nagy terhet jelentett, a társadalmi különbségek nőttek. Ebben az időben három fontos társadalmi réteg a redemptusok, az irredemptusok és a zsellérek.

1848 ismét változásokat, forradalmat hozott. Május 27-én az elöljárók lemondtak, új választások kezdődtek, melyek eredménye szerint új tisztségviselők vették át a falu irányítását. A Nemzetőrség felállításában a község is segítkezett, 30 önkéntes indult a harcokba. Gyenes József plébános szervezőmunkájának keretében a település emberekkel, lovakkal és élelemmel segítette a szabadságharcot. Katonái részt vettek a tápióbicskei és isaszegi csatában is. A forradalom leverése után azonban a férfiakat az osztrák seregbe kezdték el toborozni, azokat pedig, akik vezető szerepet töltöttek be a harcokban, súlyos rabságra ítélték.

Az első világháború szinte a teljes hadba fogható férfi lakosságot érintette. A besorozottakat főként az orosz, szerb vagy olasz frontra vitték, ahol sok ezer magyar katona halt hősi halált. Tiszteletükre május utolsó vasárnapja a Hősök Napja lett, és a község közepén lévő parkban 1932. október 30-án felavatták az emlékművet is.

A világháború elvesztése után Jásztelken a munkásmozgalom gyenge hatásai figyelhetők meg. Jászberényben 1919. április 2-án alakult meg a direktórium, a községben minden bizonnyal ezt követően. Hogy milyen tevékenységet folytatott, nem lehet tudni. A direktóriumi tagok közül négy személy: Szabó Mátyás, Farkas János, Tóth János és Kis T. András a második világháború utáni életben fontos szerepet kapott. A csehszlovákok majd a románok ellen sokan beléptek a magyar Vöröshadseregbe. Parancsnokuk Lusztik István volt, és Tiszafürednél és Szolnoknál harcoltak a románok ellen.

A Tanácsköztársaság 133 napig tartott, majd a vörösterrort a fehérterror követte. Sajnos többnyire mindkettőnek ártatlan áldozatai voltak. Utóbb Lusztik Istvánt kivitték a Szovjetunióba, azért, mert idehaza a Horthy Miklós és a kormány halálra ítélte volna. Rajta kívül még több embert leváltottak.

A közigazgatás a 14. század végétől alakul ki. A fő igazgatási szerv a tanács, mely 12 főből állt, és a főbíró állt az élén. Ezeket a tisztségeket csak birtokosok tölthették be, így ezek az emberek rendszerint igen tehetősek voltak. Az 1867-es kiegyezés után a közigazgatás is átszerveződik, létrejön Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. A község a Jászsági felsőjárás része lett.

A második világháború után új társadalmi rend jött létre, kialakultak a tanácsok és a termelőszövetkezetek. (Az első 1949-ben alakult Jásztelken, Tolbuchin néven.) Az 1956-os forradalom után viszonylag békés időszak következett, egészen az 1990-es rendszerváltásig.

Népesség, népcsoportok

A falu népességéről 1550 óta állnak adatok rendelkezésre. A törökök kiűzése után a népesség folyamatosan növekszik, 1910 után viszont visszaesik, azóta is csökken. A községben a török időktől kezdve más népcsoportok is laktak. 1944-ben a község zsidó lakosságát haláltáborokba deportálták, ahol megölték őket.

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Oktatás

Az oktatás már egész korán szoros kapcsolatban állt az egyházzal. Az iskola valójában a XVI-XVII. században alakult ki, az első tanító 1819-ben kezdett tanítani, és 55 évi munka után ment nyugdíjba. Az iskola először kettő, majd hatosztályos lett. 1930-ban új iskolát építettek, az épületet 1960-ban bővítették, ma már egy tornaterem is a tanulók rendelkezésére áll.

Ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás

A község megélhetését kezdetektől fogva a mezőgazdaság (földművelés, állattenyésztés) biztosította, bár 1960-ban sokan hagyták el Jásztelket, hogy ipari üzemekbe menjenek. Az ipar ma sem jelentős, eddig sem volt az, de a kereskedelmi és vendégipari ellátottság jó, a szolgáltatások sokrétűek.

Vallás

Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. A plébániatemplom titulusa: Szent Márton püspök.

Református egyház
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjének (esperesség) Jászberényi Anyaegyházközségéhez tartozik. A jásztelki reformátusok nem alkotnak önálló egyházközséget, szórványban élnek.

Természeti értékek

Pusztamizsei Természetvédelmi Terület: a Zagyva holtága mentén található.
A település környéke jó vadászati és horgászati lehetőségeket kínál.

Látnivalók

Római katolikus (Szent Márton-) templom: 1741-ben épült, barokk stílusban. 1765-ben megnagyobbították. Figyelmet érdemelnek különleges, lant alakú ablakai.
Lourdes-i barlang: 2002-ben készült.
Római katolikus (Havas Boldogasszony-) kápolna: 1831-1839 között épült.
Szentháromság-szobor: 1845-ben készült.
Mária-szobor: 1874-ben állították.
Kőkereszt.
Bánkódó Krisztus szobra.
Tájház (Úttörő u. 4.): A XIX. század közepén épült lakóházban alakították ki.
Első világháborús emlékmű.
Második világháborús emlékmű: 1990-ben készült.

Híres emberek

Itt született 1929. november 5-én Kékesi László Ybl-díjas építész

Teljes népesség 1641 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség 39,32 fő/km²

 

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia  fotó: wikipédia

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close