A nap települése: Gyomaendrőd

Fekvése

A Békési-síkon fekszik, a Hármas-Körös bal partján. A város Békés megye északi felében a Nagykunság és a Sárrét közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

Megközelíthetősége

Közúton Békéscsaba vagy Szolnok felől a 46-os, Szarvas felől a 443-as főútról.
Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vonalon érhető el. A vasútállomás a 120-as vonalon Nagylapos és Csárdaszállás között, a 127-esen pedig Dévaványa – Kősziget után található Gyoma néven.
2014. október 22-én átadták a 46-os főút és korszerűsített 120-as vasútvonal közúti aluljáróját.

Története

A település 1981-ben jött létre Endrőd és Gyoma települések egyesülésével. A városi rangot 1989-ben kapta meg.

Helyi mondák

Szájról szájra terjed, sokaknak ismerős a gyomaiak karórágó és az endrődiek vacer csúfneve. Eredetükről azonban kevesen tudnak. A két városrész lakosai, a gyomaiak és az endrődiek, mindig is nagy ellentétben álltak egymással. Határaik jóval egybeolvasztásuk előtt közvetlenül összeértek ami már önmagában ellenségeskedésre ad okot, nem csoda hát hogy csúfnevet adtak egymásnak.

A karórágók: Úgy mesélik hogy se a gyomaiak, se az endrődiek nem elégedtek meg a területeikkel és a faluhatárokat jelző karókat mindig ki-ki saját javára arrébb helyezte. Egyszer azonban az endrődiek kitalálták hogy a karókat bekenik trágyával. Így aztán mikor a gyomaiak arrébb tették a kezük nyoma rajtamaradt a karón, és úgy nézett ki mintha beleharaptak volna a karóba. Így lett a nevük karórágó.

A vacerok: Gyomaendrőd területét rendkívül erős gátak védik. Szükség is van rá mert a Hármas-Körös árvíz idején igencsak megárad. Régen azonban nem voltak jó gátak, így a víz gyakran komoly károkat okozott a házakban. Egyszer ezekben az időkben, mikor még osztrák fennhatóság alá tartozott az ország, az árvízkárok miatt az endrődiek segélyt kértek, és a következőt mondták “Kiöntött a Vacer” (Wasser – víz(német)) A gyomaiak ezért hívják őket ma is vacernak.[forrás?]

Helyi elbeszélések szerint az ellentétek olyan mérvűek voltak, hogy időszakonként, amikor a két település legényei átjártak udvarolni a másik helység lányaihoz, a helyi fiatal férfiak, érdekeik védelmében esetenként bicskázásig is elmentek. Szintén autentikus forrás szerint a gyomai emberekre aggatott “karórágó” gúnynév – mint másik magyarázat – onnan ered, hogy a két falu határába szomorúfűzfa-sort telepítetek elválasztás érdekében. Mivel minden megművelhető terület számított, ezért a gyomaiak, egyik este lenyesték az ő oldalukon lévő terebélyes fűzfaágakat, így egy keskeny, de hosszan elnyúló, ezáltal viszonylag nagy, megmunkálható területet szereztek. Ezt a leleményességet az endrődiek rossz szemmel nézték és a “karórágó” gúnynévvel igyekeztek kompenzálni. (saját gyomai nagyszülői forrás)

A “vacer” kifejezés a elődökre jellemző kiejtéskönnyítés, egyszerűsítés eredménye is lehet – mondja a szóbeszéd. Endrőd lakossága ugyanis jellemzően betelepült szerbek leszármazottjaiból állt, akiket “vad szerbek”-nek neveztek el. Az egyszerűsítés elve mentén a könnyebb és gyorsabb kiejtés miatt az egyben kimondott “vadszerb” kifejezés rövidült. A “dsz”-t könnyebb volt c-vel helyettesíteni, a rag miatt a szó végi “b”-t elhagyni, így keletkezett a “vacer” vagy “vacerek”. (saját endrődi nagyszülői forrás)

Gyoma

Gyoma nevét 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven.

1332-ben Gyoma papja a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

1338-ban Gyuma-nak írták nevét, ekkor Gyomai Bethlen fiainak az iktári Bethlen-ek őseinek birtoka volt. Egy ekkor kelt oklevélben Tamás erdélyi vajda utasította őket, hogy ne zavarják a szomszédos Ege helységbe települőket. (Ege ma puszta Gyomától délkeletre)

Gyoma már a XIV. század elején falu volt és plébániával bírt. 1421-ben Zsigmond király Neczpáli Györgynek és iktári Bethlen Miklósnak és Péternek adományozta a huszita háborúkban szerzett érdemeikért; a XV. században a Dóczyak lettek Gyoma urai. A XVI. században a vármegye legnépesebb falui közé tartozott. A XVII. században nagy határán még 3 helység volt: Ege, Pó és Nyárszeg, ezek azonban 1682-ben egészen elpusztultak s ma csak a hasonnevű pusztákban maradt fenn nevük. 1705-ben a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek és csak 1719-ben szállingóztak vissza. 1830-ban mezőváros lett.[4]

Gyoma 1891-ben nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, az egyesült Körös mellett, 10867 magyar és 596 német lakossal, melyek közül 9038 református vallású volt. Gyoma a járási szolgabírói hivatal székhelye volt ekkor; járásbírósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, Wodianer-féle árvaházzal, könyvnyomdával, két tégla- és cserépgyárral, három gőzmalommal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral rendelkezett. Itt jelent meg a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című lap (XIII. évf., szerk. Garzó Gyula). Lakói ekkoriban leginkább földművelők voltak, akik sok jó gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak. Kereskedelme is élénk volt a XIX. század végén. Termékeny határa 22399 ha-ra rúgott.

Endrőd

A legrégibb községek közé tartozik, lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak. A XVIII. század elején a rácok feldúlták és csak 1718-ban kezdett újraépülni; később Detváról, Zsaluzsánból, Csabáról és Nógrád némely vidékéről számos tót települt be, akik azonban még a XVIII. században elmagyarosodtak.

Endrőd 1891-ben csinos, tiszta nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, 1807 házzal és 10898 magyar lakossal, 2 gőzmalommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.

2014. decemberében 1200 darab repeszbombát találtak fémkeresős civil személyek Gyomaendrőd határában a Torzsási-holtágnál, melyek SD-1 típusú robbanóanyagot tartalmaztak. A robbanószereket a Magyar Honvédség tűzszerészei elszállították a helyszínről.

Demográfia

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.

 

Nevezetességei

Természetvédelmi területek: Torzsás-zug, Népliget
Kner Nyomdaipari Múzeum (az egykori Kner-házban)
Városi Múzeum helytörténeti gyűjteménnyel
Városi Képtár
Tájház (egykori Gazdaház)
Római katolikus templom az egykori Endrőd területén (copf stílusú)
Református templom az egykori Gyoma területén (copf stílusú)

Liget Fürdő (Termálfürdő az Erzsébet ligetben)
Gettó-emléktábla, az egykori Árvaház falán
Gyomai zsidó temető és holokauszt-emlékmű a vasút mellett (2003)
Endrődi zsidó temető, Dobó utca (rossz állapotban)

A város híres szülöttei

A Körös Gyománál
Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó. A magyar könyvkiadás és könyvkötészet meghatározó alakja. (1860. február 5. – 1935. augusztus 19.)
Rózsahegyi Kálmán színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja (Endrőd, 1873. október 6. – 1961. augusztus 27.)
Vidovszky Béla festőművész (1883. július 2. – Budapest, 1973. február 6.)
Kner Erzsébet könyvművész (1897. október 7. – Chicago, 1998. február 26.) Kner Izidor leánya.
Pál Lénárd (1925) – fizikus, az MTA tagja, egyetemi tanár (Kossuth-díjas, 1962)
Gergely Ágnes költő, prózaíró, esszéista, műfordító
Határ Győző (1914–2006) Kossuth-díjas (1991), író, költő, műfordító, filozófus
Kállai Ferenc Kossuth-díjas (1973) színművész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár (1925–2010)
Keserű Jánosné (1925, szül.: Bérci Etelka), belkereskedelmi miniszter-helyettes, könnyűipari miniszter (1971–1980 között), az MSZMP KB tagja
Pásztor János szobrász
Kozma László (1933) – fizikus, az MTA Doktora
Turi-Kovács Béla (1935-) politikus
Iványi Miklós (1940) – egyetemi tanár (hídépítés, acélszerkezetek, stb.), tanszékvezető, (Budapesti Műszaki Egyetem), a Tudomány doktora (1983)
Szujó Zoltán (1977) újságíró, sportriporter
Szilágyi István (1937) Aase-díjas színművész, a Keménykalap és krumpliorr Lópici Gáspárja
Uhrin Benedek (1920-2015) énekes
Gyuricza Csaba (1973) magyar agrármérnök, talajtani szakmérnök, egyetemi tanár, az MTA doktora,a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

Teljes népesség 13 295 fő(2015. jan. 1.)
Népsűrűség 43,21 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

forrás: wikipedia  indexkép:wikipedia

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close