A NAP TELEPÜLÉSE: Hajdúböszörmény

Fekvése

A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik.
Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.

Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.

Története

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.

A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először,Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni  uradalomhoz tartozott, 1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.


2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Lakosságszám változásai

A népesség számában néha lassabb, néha gyorsabb, de majdnem mindig folyamatos növekedés figyelhető meg.

  • 1900-ban 25 070 fő
  • 1910-ben 28 159 fő
  • 1920-ban 28 706 fő
  • 1930-ban 28 725 fő
  • 1949-ben 30 315 fő
  • 1985-ben 31 546 fő
  • 1990-ben 30 823 fő
  • 1996-ban 31 360 fő
  • 2001-ben 32 208 fő
  • 2010-ben 31 620 fő

Nevezetességei

Hajdúböszörmény, Bocskai István Gimnázium légifotón

  • Hajdúsági Múzeum
  • Káplár Ház – Káplár Miklós festményeinek gyűjteményével ismertet meg
  • Református templom (Bocskai tér) 15. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850–1867 közt, majd 1880–82-ben építették át (romantikus) stílusban Czieger Győző tervei alapján. Falán a város címere látható.
  • Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)

Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.

  • Városháza
  • Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása
  • Bocskai szobor (Holló Barnabás szobrászművész alkotása)
  • Hajdúböszörményi Városi Fürdő
  • Trianon emlékmű

Oktatás

A Bocskai István Gimnázium épülete

Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Felnőttképzési Kar

A város legrégibb középiskolája a Bocskai István Gimnázium.

Közel nyolcvan éve a mezőgazdaság szolgálatában a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium

A város életében fontos szerepet játszik a Napsugár Óvoda, melyben megvalósul az integrált óvodai nevelés.

Egyetem

Debreceni Egyetem – Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

Hajdúböszörmény híres szülöttei

  • 1924-ben itt élt és tanított Gulyás Pál Lajos (Debrecen, 1899. október 27. – Debrecen, 1944. május 13.) magyar költő, tanár.
  • Itt nőtt fel Friedrich Ádám (Debrecen, 1937. december 19.–) kürtművész, jelenleg a város díszpolgára.
Teljes népesség 31 224 fő(2015. jan. 1.)
Népsűrűség 83,48 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

forrás: wikipedia  indexkép:  wikipédia/videk.ma

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close