A NAP TELEPÜLÉSE: TISZANÁNA

Fekvése

A Füzesabony – Kisköre útvonalon közelíthető meg. A legközelebbi város  Kisköre, kb. 10 km-re található a falutól, Szomszéd falu Sarud. A községhez tartozik Dinnyéshát üdülőterülete.

Története

Tiszanána története
Tiszanána község – amelyet első ízben IV. Béla király 1261-ben kelt oklevele említ, akkor még az Apocz nemzettség birtokainak szomszédjaként –, a 18. századig közvetlenül a Tisza partján feküdt, állandó árvíz veszély által fenyegetve. A folyó mentén a történelem előtti korokban különböző népek telepedtek le, hosszabb, rövidebb időre. Aztán szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát.

Attila halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai -bár később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe.

A hagyomány szerint Szent László király adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben tehát, Nánaként fordul elő, az egri püspökség 1483-1494. évi számadáskönyveiben azonban – megkülönböztetésként a többi hasonló községtől – Tyzanana néven szerepel.

Érdekes adat, hogy az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek van a faluban, három évvel később pedig nyolc adókötelest, hét elszegényedettet, kettő elhagyottat, és két újonnan települt telket regisztráltak.

Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Nem csoda, hogy Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Amit le lehetett rombolni, azt a hóditani akarók lerombolták. Ami fölött itt sem tudtak győzni, ugyanúgy, mint csillagpéldaképpé váló hősök esetében, az a szülőföldhöz való ragaszkodás volt.

Ebből a korszakból számtalan település neve ismeretes, amely végkép lekerült a térképekről. Ám Nánát újraépítették lakói. Alig telik el tíz esztendő, s már ismét tíz porta áll a romok fölött.

A falu a 17. században Török János és Kürthy György birtokába kerül. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapja az egri püspökség, mivel a XVIII. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendeli el. (A régi helyet ma is Ó-Nánának nevezik.)

1770-1776 között belakják a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát.

A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött.

Az elvándoroltak helyébe zömébe katolikus lakosság telepedett le.

A század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretű telkek kimérésével (szám szerint 259) végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy , még a negyedtelkes is nyers vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot.

A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Lélekszáma 1787-ben 2054 fő. Amikor 1805 után a szatmári püspökség lett a birtokos, majorsági szántógazdálkodáset nem épített ki hanem a majorüzem továbbra is állattartásból, juhászatból állt. A 19. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tiszti lak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce.

A szatmári püspökség 1848-ig volt Tiszanánán földesúri joga, később már csak a helység legnagyobb birtokosa.

Tiszanánát több ízben, így 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.

A református templom 1752-ben épült. A katolikus templomot Galántai gróf Eszterházy Károly egri püspök építette 1788-ban.

A századfordulón lakóinak száma 4.755 fő, ebből 2.822 római katolikus, 1840 református 93 fő görög katolikus, izraelita, ágostai hitvallású.

Tiszanána. A név első fele a Tisza közelségére utal, a Nána pedig eredetileg puszta személynév volt.

A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabad vizű strand található.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Népesség

A település népességének változása:

Nevezetességei

 

  • Római katolikus templom (1788)
  • Református Templom (1752)
  • Dinnyésháti szabadstrand
  • Szent József temetőkápolna
Teljes népesség 2474 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség 36,4 fő/km²

 

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia  fotó: wikipédia

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close