Fotó: corrad.hu/internet

Három kötelezettségszegési eljárás is bírósági szakaszba lépett Magyarországgal szemben

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

 

A bizottság áprilisban, júniusban, illetve júliusban kezdeményezett a három ügyben jogsértési eljárást, és ezeket – megfelelő válasz hiányában – később a második szakasz követte, az úgynevezett indoklással ellátott vélemény megküldése.
 

A magyar kormány azonban azóta sem hozta összhangba az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényeket, továbbá a menedékkérők áthelyezésében sem történt előrelépés, ezért ezen ügyeket a luxembourgi székhelyű bíróság elé utalják az eljárás harmadik szakaszának keretében – jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület.
 

Sajtóértekezletén Frans Timmermans, az EB első alelnöke elmondta, a bizottság más módon közelíti meg a magyarországi helyzetet, mint az Európai Parlament, amely szélesebb körű problémákat lát a jogállamiság tekintetében. “Úgy gondoljuk, bizonyos specifikus ügyekről van szó, amelyekben nem értünk egyet a magyar kormánnyal”, és “egyelőre nem látjuk szükségét annak, hogy változtassunk ezen az irányon” – mondta,
 

“A magyarországi helyzet ilyen értelemben nem összehasonlítható Lengyelországéval, ahol rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot” – fogalmazott.

 

Az EB leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság szeptemberi ítélete megerősítette a 120 ezer menedékkérő elosztását szolgáló mechanizmus érvényességét, Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit. Mint írták, nem találták kielégítőnek az országok válaszát, mert nem jelezték, hogy hozzá fognak járulni az áthelyezési határozat végrehajtásához, ezért döntöttek végül a bírósági szakasz megkezdése mellett.
 

A migrációs kvóták létrehozását az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezésének dacára fogadták el 2015 szeptemberében.
 

A bizottság emellett megismételte korábbi figyelmeztetését, miszerint több szempontból is aggályosnak tartja a civil törvényt, amely indokolatlan “beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály, amelynek értelmében az NGO-k (civil szervezetek) kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, “indokolatlanul és aránytalanul” korlátozza a tőke szabad mozgását.
 

A felsőoktatási törvény kapcsán az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye – amely egyúttal az uniós jog betartásának legfőbb őre – leszögezte: továbbra is úgy látja, hogy a módosított szabályozás ellentétes a közösségi joggal a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadság területén.
 

Amennyiben egy tagállam az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egyetlen írásbeli figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, és bírság kiszabását javasolhatja az érintett országgal szemben.
 

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a menekültügyi szabályozás miatt 2015 decemberében Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást. Közölték: úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldtek az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti, a hatóságoknak így mostantól két hónapjuk van arra, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság ebben az ügyben is az Európai Bírósághoz fordulhat.
 

Az EB emellett felszólította Magyarországot, hogy iktassa törvénybe az ivóvízre, illetve a laboratóriumi állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat.

Előbbi ügyben nyomatékosan kérték, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítsék az arzén, a bór és a fluorid tekintetében előírt számszerű értékeket. Utóbbiban pedig kiemelték, bár a hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, eddig nem fogadták el a szükséges módosításokat. Ha a felszólító levélre két hónapon belül nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, akkor a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küldhetnek Budapestnek.

MTI

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close