A NAP TELEPÜLÉSE: JÁSZKARAJENŐ

Fekvése

Pest megye déli csücskében helyezkedik el, határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyével. Egyike azon jász településeknek, amelyek nem Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartoznak. A település Szolnok és Cegléd között van, közel a Tisza mentén kialakult üdülő-övezethez (Tiszakécske, Kerekdomb,Tősfürdő-Lakitelek)

Története

A Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.

A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott. A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.

Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni, római katolikus plébániája 1863-ban alakult. Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.

Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.

Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma – neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom 1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.

A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.

  • Református temploma – 1899-ben épült.
  • Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt „Vén Gulyásnak” is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi.
  • Ragadozó madár: A római katolikus templom mögött, a polgármesteri hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a „Ragadozó madár” áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.

Oktatás

  • Napköziotthonos Óvoda
  • Gróf Széchenyi István Általános Iskola

Híres emberek

Közművelődés

  • Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár

Testvérvárosa

Népesség
Teljes népesség 2707 fő(2015. jan. 1.)
Népsűrűség 41,03 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia  fotó: wikipédia, és youtube

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close