A NAP TELEPÜLÉSE: TISZAKÜRT

Tiszakürt egy község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni járásában.

Fekvése

Az Alföldön, a Tiszazugban, a Tisza bal partján fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati sarkában, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 45 km-re. Szomszédos települések: Cserkeszőlő, Tiszainoka, Tiszaug, Csépa, Szelevény. A legközelebbi város(ok): Kunszentmárton, illetve Tiszakécske (már Bács-Kiskun megyében).

Megközelíthetősége

Közúton a 442-es főútról (Szolnok – Kunszentmárton) és a 44-es főútról (Kecskemét – Gyula) érhető el.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a MÁV146-os számú, Kecskemét–Kunszentmárton közötti vonalán, a községtől kb. 7 km-re lévő Tiszaug-Tiszahídfő állomás.

 

Története

Első írásos említésekor a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében szerepel villa Kurth írásmóddal. A középkor folyamán végig királyi birtok volt, Külső-Szolnok vármegye részeként. A 15. században a Vezsenyi család, illetve Kinizsi Pál birtokolták a falut.

Tiszakürt Szolnok 1552-es elfoglalásával került végleg török fennhatóság alá. A 15 éves háború folyamán egy időre elnéptelenedett, de a 17. század elején újratelepült. Ekkor végvári katonák birtoka volt, majd 1674-ben kincstári birtok lett. Birtokosai a török idők után: 1705-1741 Steössel Kristóf; 1741-1777 Steössel László; 1777-1815 Steössel II. Kristőf; 1815-1825 Steössel Mária és Steössel Terézia; 1825-1852 gr. Tige Lajos; 1852-1879 gr. Bolza Péter (felesége gr. Tige Mária); 1879- 1943 gr. Bolza József.

1872-ben kapott nagyközségi rangot, ekkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai alsó járásához tartozott.

1919-ben a román hadsereg csapatai foglalták el ideiglenesen a falut, és alakították ki a Tisza gátján rövid életű „határőrizetüket”.

1951. január 1-jén a Kisasszonyszőlő nevű tanyaközpont elszakadt Tiszakürttől, és Cserkeszőlő néven önálló településsé vált.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát, 4,7% pedig nem válaszolt.

Neve

A Tisza- előtag a folyóra utal, a -kürt utótag pedig a honfoglaló magyar törzs egyikére. Valószínűleg az ehhez a törzshöz tartozók szállták meg a vidéket.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 41%-a római katolikus, 30%-a református, kb. 0,5%-a evangélikus, és szintén kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Más egyházhoz tartozik kb. 0,5%. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 27,5%.

Római katolikus egyház

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló lelkészség. Filiaként hozzá tartoznak Cserkeszőlő római katolikus vallású lakosai is. Anyakönyveit 1929-től, Historia Domusát 1948-tól vezetik.

Református egyház

A községben a 16. század közepén jelent meg a reformáció. A település a Tiszntúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjének (esperesség) Szentesi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik mint szórvány.

Nevezetességei

Természeti értékek

Az arborétum

A Bolza család által létesített arborétum. A 19. század végén, a református egyháztól megszerzett, 17 ha-os erdős-mocsaras területen kezdték kialakítani, Tige Mária grófnő kezdeményezésére. A kertet egy Erdélyből érkezett erdész, Tompa Mihály kezdte el építeni. Az eredeti tölgy-, szil- és kőrisfák mellé platán-, hárs-, amerikai tölgy- és fenyőfákat (nehézszagú boróka, luc-,jegenye-, erdei és feketefenyő) telepített. 1946-ban került állami tulajdonba.1971-ben megyei védett területté nyilvánították. 2001-ben pedig az addigra 60 hektárosra bővített arborétum országos jelentőségű természetvédelmi terület lett. Kezelője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. Szakmailag a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Építészeti értékek

  • Bolza-kastély: a 19. század végén épült.
  • Református templom: 1887-ben épült, eklektikus stílusban.
  • Római katolikus templom.
  • Magtárépület: a 19. században épült.
  • Parasztházak
  • „Madáritató” díszkút: Papi Lajos alkotása.
  • Első világháborús emlékmű.
  • Második világháborús emlékmű.

Sport

A Tiszakürt Községi Sport Egyesület 1989-ben alakult, majd 2005-ben átalakult.

  • Labdarúgó-szakosztály: kispályás tornákat rendez, illetve hasonlóakon vesz részt.
  • Kézilabda-szakosztály: a Jász-Nagykun Szolnok megyei I. osztályban szerepel.

Rendezvények

Híres emberek

Népesség
Teljes népesség 1416 fő (2017. jan. 1.)
Népsűrűség 49,84 fő/km²

A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.

Forrás: wikipedia  fotó: wikipédia, és youtube

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close