Fotós: Jackovics Péter tű. ezredes és Jóri András - BM OKF

Katasztrófakövetkezmény-kezelési terepgyakorlatot tartanak (Elindult Szerbiába a HUNOR)

Harmincöt szövetséges ország részvételével október 7-12. között SRBIJA 2018 elnevezéssel katasztrófakövetkezmény-kezelési terepgyakorlatot tartanak Szerbiában. A NATO Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központja és a szomszédos ország belügyminisztériuma által szervezett tréningre a HUNOR hivatásos mentőszervezet negyvenkét taggal és két mentőkutyával vasárnap indult útnak.

A feltételezés szerint Belgrád környékét október másodikán 7,6-os erősségű földrengés rázta meg, emiatt Szerbia segítséget kért az Észak-atlanti Szerződés Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központján (NATO EADRCC) keresztül. A kormány döntött a magyar csapat elindításáról, így az érintett állományt október hatodikán délelőtt riasztotta a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság központi főügyelete, a kollégáknak vasárnap reggel hét óráig kellett beérkezniük a Gazdasági Ellátó Központ Ferihegyi úti bázisára.
A bázison a kiutazó csapattagok orvosi vizsgálaton estek át, és megkapták a szükséges baleset- és munkavédelmi oktatást is. Az egységet tizenhét megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főigazgatóság munkatársai, valamint az Országos Mentőszolgálat négy munkatársa alkotja. A rájuk váró feladatokat dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő ismertette. Elöljáróban a tábornok kijelentette, a kiutazó kontingensben ott vannak az ország legbátrabb tűzoltói és mentősei, illetve a legjobb keresőkutyák. Szerbiát földrengés rázta meg, Magyarország elsőként ajánlotta fel a segítségét. A főfelügyelő úgy fogalmazott, a szerbiai gyakorlat földerengést imitál, de az élet valóban hoz ilyen katasztrófákat, hiszen a napokban az indonéziai Celebesz térségét is erős földrengés rázta meg, már több mint ezerötszázan meghaltak. A tábornok javaslatára a mentőcsapat felsorakozott tagjai egyperces néma főhajtással adóztak az áldozatok és azon szakemberek emléke előtt, akik szolgálatukat hősiesen tovább folytatták, és életüket adták eközben. Tóth Ferenc azt várja a gyakorlaton résztvevő állománytól, hogy odakinn is ugyanolyan jól dolgozzanak, mint eddig, vigyék a magyar tűzoltók jó hírét, mentsenek meg mindenkit, akit csak lehet.
 

 

A mentőszervezet a nagyjából kétezer fős gyakorlatot irányító törzsbe delegálta a HUNOR parancsnokát, Jackovics Péter tű. ezredest, a BM OKF veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezetőjét, így garantáltnak tekinthető, hogy a magyarokat elegendő, és kellően nehéz kihívás elé állítják majd a terepen.

A magyar mentőcsapat negyvenkét fővel és két mentőkutyával vesz részt a gyakorlaton.

A HUNOR összesen tizenegy tonnányi felszerelését napokkal korábban összeállították, és a csapat harmincnyolc raklapnyi eszközzel, kilenc járművel, két utánfutóval és két quaddal indult el Szerbiába. A nagyjából négyszáznegyven kilométerre lévő, Mladenovác térségében tartandó gyakorlaton harmincöt szövetséges ország civil és katonai csapatai vesznek részt, közülük négy Magyarországon keresztülhaladva éri el a Röszke-Horgos határátkelőt, ezek zökkenőmentes vonulásának biztosításában a hivatásos katasztrófavédelem is fontos szerepet játszik. A HUNOR-on kívül tizenegy ország küldött városi kutató-mentő csapatot a gyakorlatra. A résztvevőket egy körülbelül tizenöt hektáros területen három kárhelyszínen – az egyik egy kerámiagyár, a másik egy samotgyár, a harmadik pedig egy hotelépület – több kárterület várja, ahol két műveleti napon keresztül számolják fel a földrengés következményeit, kutatnak túlélők után. A vasárnap utazással telik, a HUNOR a számítások szerint este érte el a célpontot, a tábort éjjel építették fel.

 

 

Forrás: Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close