Egy gazdasági menekült magyar hagyja el Magyarországot. Fotó: internet (A kép illusztráció.)

Csaknem százezer gyereket hagytak hátra a külföldön dolgozók

A román tényeken keresztül el lehet képzelni mivel jár azon magyarok kivándorlási hulláma, akik családjukat hagyták hátra nem éppen kalandvágyból.

A százezret közelíti Romániában azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik; többségüknél érzelmi és viselkedési rendellenességek figyelhetők meg – írta csütörtökön a Hotnews.ro hírportál a statisztikai intézet átfogó tanulmányát ismertetve.

 

 

2017 végén 77 471 olyan kiskorút tartottak nyilván Romániában, akinek egyik szülője és 17 425-öt, akinek mindkét szülője külföldre távozott.

Tanáraik szerint gyakran hiányoznak, iskolai teljesítményük, érdeklődésük csökken, kommunikációs és érzelmi zavarokkal küzdenek, könnyen apátiába esnek, vagy éppenséggel hiperaktivitással, szóbeli és fizikai erőszakkal próbálják felhívni magukra a figyelmet.
 

A legtöbb hátrahagyott gyerek (több mint 31 ezer) az ország észak-keleti (moldvai) térségében él. A legkisebb arány a fővárosban és az ország nyugati régiójában figyelhető meg, ahol az ország lakosságának 20 százaléka, de a hátrahagyott gyerekek alig két százaléka él.
 

A statisztikai intézet szerint a vendégmunkások által hátrahagyott gyerekek alig több mint 40 százaléka részesül egyéni vagy csoportos tanácsadásban. Több mint háromnegyedüket anyjuk, tíz százalékukat apjuk neveli egyedül, öt százalékukat nagyszülők vagy más családtagok gondjaira bízták a külföldre távozott szülők.
 

A statisztikai kimutatás szerint tavaly csaknem 220 ezer román állampolgár költözött egy évnél hosszabb időszakra külföldre. A legtöbben Nagy Britanniában (23 százalék), Olaszországban (20 százalék) és Spanyolországban (13 százalék) telepedtek le – tájékoztatott az MTI.

 

A romániai példán keresztül joggal merülhet fel a kérdés: Vajon hazánk mennyire érintett?

Vidék.MA hírportálunk is tömérdek olyan családi állapotról értesült, ahol főként a családfő (az apa vagy férj) volt kénytelen itthon hagyni feleségét és gyermekét vagy gyermekeit, hogy a külföldi munkavállalás reményében egy magasabb életszínvonalat nyújtson egykor számukra. A sor az állami vállalatok egykori munkatársaitól a különböző ügynöki tevékenységet ellátó vállalkozókon át a szakmunkásokat és diplomásokat is egyaránt érinti.

Nyílt titok továbbá az is, hogy már 2014-ben is a munka és megélhetés miatt kényszerültek külföldre sokan a magyarok közül is, ahogy azt az alábbi grafikon mutatja tevékenységük megoszlása szerint:

2018: Egyre többen kivándorolnának Magyarországról

A 2018-as választások eredményei után Magyarországon felpörögtek az események és mintegy másfél milliónyi magyart érintve kezdődött el a vesszőfutás a külföldi munkavállalás és új élet reményében.

 

Az augusztusban közreadott reprezentatív felmérés szerint a kivándorlási arány a fiatalok körében különösen magas – 41 százalékos – és a korábbi felmérésekhez képest egyre növekvő számot mutat:

  • az országos arányokra kivetítve 580 ezer 30 év alatti fiatal tervezi, hogy elhagyja az országot a közeljövőben. Ez az arány tavaly még csak 37 százalék volt.

 

 

A külföldön munkát vállalni tervezők közül messze a legtöbben

  • az alacsony fizetéseket említették motivációként,
  • de sokan a jövőtlenséget,
  • az előrelépés korlátosságát,
  • és hazai politikai helyzetet nevezték meg távozásuk fő okaként.

A növekvő kivándorlásért a megkérdezettek többsége szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor, másodsorban az alacsony hazai fizetések a felelősek.

 

 

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close