Fotó: internet

Drágulás – Októberben már a romló forint hatása is megjelent a növekvő inflációban

A fogyasztói árak várakozásokat meghaladó októberi emelkedésében a korábban is ismert tényezők, az üzemanyagárak, a szezonális élelmiszerárak és a dohánytermékek jövedékiadó-emelése mellett megjelent a tartós fogyasztási cikkek drágulása, ami a forint gyengülésének következménye – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH csütörtök reggel megjelent legfrissebb adatait.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint októberben

a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál,

szeptemberhez viszonyítva 0,5 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 4,6 százalékkal emelkedett, az idényáras élelmiszerek ára átlagosan 20,5 százalékkal. A járműüzemanyagokért 16,2 százalékkal kellett többet fizetni, a dohányáruk ára 7,3 százalékkal nőtt.
 

 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott: a piaci várakozást meghaladó mértékű inflációt októberben is három tétel határozta meg, az élelmiszerek, főként az idényáras zöldségek és gyümölcsök jelentős áremelkedése, a dohánytermékek drágulása és az üzemanyagárak. Mindezekre azonban számítani lehetett, így a meglepetés máshonnan jön: a tartós fogyasztási cikkek 0,2 százalékos éves drágulása a legmagasabb 2016 szeptembere óta, és először fordult elő az elmúlt 12 hónapban, hogy éves összevetésben nem csökkentek, hanem nőttek az árak ebben a termékkörben. Vélhetően a forint tartós gyengülése nem múlt el nyom nélkül. Ez utóbbi játszhat abban is szerepet, hogy a maginfláció 0,2 százalékponttal, 2,6 százalékra gyorsult. Mivel ez még mindig elmarad a jegybank 3 százalékos inflációs céljától, az ING elemzői nem várnak azonnal érdemi változást a monetáris politikában. Az októberi inflációs adat egyértelműen azt jelzi, hogy az ING által előrejelzett idei átlagos 2,8 százalékos és a jövő évi 3,3 százalékos prognózist felfelé mutató kockázatok övezik, vagyis könnyen lehet, hogy a maginfláció az MNB által jelzett 2019 közepénél hamarabb éri el a célértéket.
 

 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte:

a várakozásokat meghaladva közel hatéves csúcsra ugrott az infláció októberben.

Az áremelkedést továbbra is az üzemanyagárak drágulása, a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint az idényáras élelmiszerek árainak feltehetően átmeneti megugrása okozta. A 2,6 százalékra emelkedett maginfláció a valós inflációs nyomás hiányát jelzi. Az elmúlt hónapokban látott forintgyengülés hatását mutatja.
 

 

Az őszi hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt tetőzhetett az infláció, így az év hátralevő részében emiatt mérséklődhet a drágulás üteme, bár néhány hónapig így is meghaladhatja a 3 százalékos jegybanki inflációs célt.
 

Éves átlagban idén 3 százalékos inflációra számít az elemző. A tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával.
 

 

Nyeste Orsolya, az Erste bank szenior makrogazdasági elemzője is azzal indította kommentárját, hogy az infláció gyorsulása önmagában nem volt meglepő, a mértéke azonban valamelyest meghaladta az előzetesen vártat. Úgy gondolja, hogy novemberben és decemberben már 3,5 százalék környékére lassulhat az éves infláció. 2019 elején is relatíve magasan 3,5-4 százalékos sávban maradhat az árak éves növekedési üteme.
 

A maginflációban további lassú emelkedést vár az Erste Bank a gyengébb forint, az emelkedő bérek és az erős belső kereslet árfelhajtó hatásai miatt. A maginfláció így a következő hónapokban lassan, fokozatosan elérheti a 3 százalékot. Látványosabb lassulás az éves inflációban jövő április-májustól várható a bázishatás jóvoltából. Éves átlagban 3,3 százalékos lehet a 2019-es infláció, az idei évre várható 2,9 százalék után.

 

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close