Segédlet az Oktatási Hivatal iskolaérettségi kérvényéhez (A szülőket segíti tanácsaival a Szülői Hang Közössége)

 

  • A Szülői Hang Közösség segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál.
  • A segédlet alapján az adott gyermekre vonatkozóan alapos szakmai indoklás készíthető, ennek alapján elvárható, hogy az Oktatási Hivatal fogadja el a szülők kérelmét, vagy kérjen szakértői vizsgálatot, ellenkező esetben a szülő bírósági úton fellebbezhet.
  • Miközben a minisztérium az egységesítés fontosságáról beszél, a pedagógiai szakszolgálatok működését a számos kérés ellenére sem egységesítette, ami esélyegyenlőtlenségekhez vezetett.

 

Vidék.MA hírportálunkat arról tájékoztatták, hogy a Szülői Hang Közösség segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál.

Mint írták:

a segédlettel az alapos szakmai indokláshoz szeretnénk segítséget nyújtani. Bár a szülők ismerik legjobban gyermeküket, de nem tekinthetők szakértőnek a témában, így könnyen előfordulhat, hogy a nem megfelelően megfogalmazott érvelés miatt a hivatal elutasítja a kérvényt. A gyermekek érdekében szeretnénk ezt elkerülni, és ezért fontos, hogy a szülők kellő információval rendelkezzenek arról, hogy mikor tekinthetjük szakmailag megalapozottnak a további egy év óvodai nevelést.

A segédletben kategóriákat, és azokhoz kapcsolódó példákat adunk arra, hogy jellemzően milyen indokok alapján tekinthetjük megalapozottnak a további egy év óvodai nevelésre vonatkozó kérelmeket; milyen indokok lesznek vélhetően nem megfelelőek, és mely indokoknál bizonytalan, hogy azokat figyelembe veszik-e. Mindezeket a szakma tapasztalt képviselőinek bevonásával állítottuk össze, de természetesen garanciát nem adhatunk senkinek. Az Oktatási Hivatal érdemben semmiféle információt nem adott arra vonatkozólag, hogy a kérvényeket milyen szempontok alapján bírálják el, így jelenleg csak találgatni lehet, hogy milyen szempontokat fognak figyelembe venni.

A szülői kérelmekre azért van szükség, mert a kormányzat korlátozta a szülők és az óvoda lehetőségeit abban, hogy a gyermek hat éves kora után még egy évig az óvodában maradhasson. Míg korábban a gyermeket ismerő óvoda felelősségébe tartozott az iskolaérettség megítélése, az új törvénnyel ez átkerül az Oktatási Hivatalhoz, a hivatal a gyermek ismerete nélkül dönt és csak az általa szükségesnek vélt esetekben vesz igénybe szakértői szakvéleményt. A hivatal döntése ellen a szülő csak bírósági eljárás keretében fellebbezhet.

Az intézkedés magyarázataként a kormányzat utalást tett egyes helyeken tapasztalható, de nem részletezett visszaélésekre, amikor az óvoda szükségtelenül tartotta további egy évre óvodában a gyermekeket. Az ilyen visszaélések azonban helyi szinten kezelendők, a szóban forgó konkrét esetek kivizsgálásával. Nem méltányos egyes állítólagos visszaélések miatt az összes kisgyermeket hátrányosan érintő szabályozás bevezetése. Országosan épp ellentétes a helyzet azzal, mint amit a kormányzat állít: kritikus mértékű az óvodapedagógus hiány, az óvodák csak a pedagógusok felelősségteljes és odaadó túlmunkája révén tudnak működni, miközben az óvodapedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése tarthatatlanul alacsony.

Az Minisztérium az egységesítés fontosságát hangsúlyozza, holott épp ennek az ellenkezőjére, az egyénre szabott oktatásra és oktatási döntésekre van a legnagyobb szükségünk, amire a bürokratikus hivatali eljárás teljességgel alkalmatlan. Az Országgyűlésben közben kezdeményezték a kérvények benyújtási határidejének meghosszabbítását január 15-ről január 31-re, ez azonban az érintett szülőknek nem ad érdemi segítséget. A Minisztérium láthatóan nem érti, hogy a szülők az esetek többségében nem tudnak szerezni semmiféle papírt a gyermekük iskolaéretlenségéről, hiába adnak ehhez valamivel több időt. A gyerekek különböző tempóban fejlődnek, a gyermekek közötti különbségek hat éves korban óriásiak, és mindez teljesen természetes. Sok gyermekek lassabban fejlődik és ezért hat éves korában még nem iskolaérett, de ez nem jelenti azt, hogy a gyermeknek orvosi vagy fejlesztői segítségre lenne szüksége, így a szülőknek papírjuk sincs erről.

A szülők elvileg fordulhatnának a pedagógiai szakszolgálatokhoz, de csak egy részük végez iskolaérettségi felméréseket, míg sok helyen a szakszolgálatok elutasítják a szülők ilyen vizsgálatokra vonatkozó kérelmét annak ellenére, hogy az Oktatási Hivatal közlése szerint a szakszolgálatok által kiállított szakvéleményeket elfogadják. Álságos tehát a kormányzat egységesítés-mantrája: elég lett volna egyetlen egyértelmű utasítás arra nézve, hogy a szakszolgálatok egységesen fogadják a szülők iskolaérettségi vizsgálatra vonatkozó kérelmeit, de a kormányzat a többszöri kérés ellenére mégis hagyta, hogy a szakszolgálatok különbözőképpen működjenek, és így sérül az esélyegyenlőség. Ahol a szakszolgálatok végeznek vizsgálatokat, ott is óriási a túlterheltség, és sok szülőnek nem jutott már időpont, így lemaradtak. Jövőre pedig várhatóan az ilyen előzetes szakszolgálati vizsgálatoknak a lehetősége is meg fog szűnni, ami teljesíthetetlen munkaterhelést okozhat a januári kérvényezési időszakban. Ahogy az Ombudsman is felhívta rá a figyelmet, a kormányzat nem adott elegendő felkészülési időt az intézkedés bevezetésére.

Hozzátették az előzőekhez, a szülők kaotikus állapotokkal találkozhattak az iskolaérettség kapcsán, és sokan kényszerülnek majd kérvényt beadni az Oktatási Hivatalhoz. Azok a szülők, akik gyermeküket nem ítélik iskolaérettnek és segédletük alapján szakmailag megalapozott indoklást nyújtanak be, joggal várhatják el, hogy kérésüket méltányolják, vagy szakszolgálati vizsgálatot rendeljenek el. Ha az Oktatási Hivatal a szakmailag megalapozott szülői kérelmet szakszolgálati vizsgálat nélkül utasítja el, javasolják, hogy a szülők bírósági úton fellebbezzenek, hiszen a hivatal a gyermek ismerete nélkül nem utasíthatná vissza az alapos szülői indokokat.

A Szülői Hang Közösség az elsők között tiltakozott az új törvények ellen. A törvénymódosítás parlamenti vitája után felolvasott és a kötelező hat éves beiskolázásra is kitérő állásfoglalásukhoz több mint 40 szervezet csatlakozott.

Kérdéseinket, problémáinkat részletesen jeleztük a minisztériumnak. Korábbi videóüzenetünkben a szülők személyesen fordultak a miniszterhez a törvény visszavonását kérve. Közösségünk online akciót indított, melyben a szülők saját magukról készült fényképekkel demonstrálják kiállásukat, és rövid személyes üzenetet mutatnak fel arról, miért tartják a törvényt elfogadhatatlannak. Álláspontunkat a Miniszterelnökségnek is kifejtettük.

-közölték.

A Szülői Hang Közösség csoportjához már több mint 7 ezer érintett szülő csatlakozott. Egymást segítve keresik a megoldást arra, hogy a gyermekeknek ne kelljen éretlenül iskolát kezdeniük, hiszen ez lenne az elsődleges érdeke mind a gyermeknek, mind a társadalomnak.

Vonják vissza a kötelező hat éves beiskoláztatásról szóló törvényt, és kezdődjön az oktatás valamennyi kérdéséről érdemi szakmai, társadalmi párbeszéd!

POPULAR POSTS

Ajánlat




Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: