Beküldött fotó/depositphotos

Hogyan építs elsőrangú hideghab alapot az alváshoz?

Bár az alvásra hajlamosak vagyunk az „ahogy esik, úgy puffan” elv alapján tekinteni, valójában az életünket meghatározó, kardinális folyamatról van szó. Ezért fontos lenne, hogy ahogy arra is figyelünk, hogy mennyire vitamindús a táplálkozásunk, azt se hanyagoljuk el, hogy milyen minőségű az alvásunk. Ez persze nem olyan egyszerű képlet, hiszen rengeteg tényező (zajok, fények, stressz stb.) befolyásolja. Mi most ezek közül az elsődleges kényelmi vonallal, a matraccal fogunk foglalkozni. Ezen belül is pedig a manapság oly népszerű hideghab alapanyagot fogjuk tanulmányozni.

 

Minek köszönhető a hideghab népszerűsége?

Az egyéni véleményem szerint annak, hogy nincs túlmisztifikálva. Lehet, hogy nem a NASA fejlesztette ki, de egy sallangmentes, igényes alapanyagról van szó, ami mind a tervezők, mind a vásárlók szívébe belopta magát. Miért is?

Először is kezdjük azzal, hogy – pont a NASA-hoz kötött, trendi memóriahabbal szemben – remekül szellőzik. Biztos mindenki tapasztalta már legalább egyszer az életében, hogy egy levegőtlen, fülledt ágyban milyen keserves az alvás. A hideghab cellaszerkezete viszont nyitott, így nem kell aggódnunk a ventilálás miatt.

Másodszor pedig, pontrugalmas. Hogy ez mit is jelent gyakorlatban? Hogy újabb negatív ellenpéldával éljek, aludtunk már olyan szálláson, ahol régi rugós matrac olyan hullámokat vetett, hogy akár szörfölni is lehetett volna rajta? A pontrugalmas alapanyagok megalkotásával lezárult ez a korszak és a matrac csak azokon a pontokan alkalmazkodik a terheléshez, ahol az ténylegesen is történik.

A hideghab formázhatósága szintén hatalmas előny. Így a modern technológiának köszönhetően anatómiailag még pontosabb beirdalásokat – azaz zónázást – kaphat a matrac, ami a formakövetés és az egészséges alátámasztás egyik legfőbb támogatója.

Talán pont annak köszönhetően, hogy a hideghab mentes minden barokkos túlzástól, az árai sem szálltak el. A legtöbb esetben elmondható, hogy más divatos alapanyagokkal összevetve, azonos minőségi kategóriában még mindig alacsonyabb árakkal tud versenybe szállni, mint a manapság felkapott típusok.

A fentieken kívül pedig azt is kiemelném, hogy nem egy újkeletű matracipari felfedezésről van szó, hanem egy olyan anyagról, ami már letette a kéznyomát a matracok hollywoodi Walk of Fame sétányán. A minőség pedig az évek múltán sem megy ki a divatból.

Ha hideghab matrac vásárlását latolgatod, ne hagyd ki az erről szóló videónkat:

 

És milyen hátrányokkal érdemes számolnunk?

Hogy ne lehessen elfogultnak nevezni, így természetesen muszáj volt ezt a pontot is napirendre tűznöm. De őszintén megmondom, hogy még a kereső segítségét is igénybe kellett vennem ahhoz, hogy releváns választ adhassak. És még így sem volt könnyű dolgom (keressünk csak nyugodtan rá, alig találni valamit)!

Tehát az egyetlen jogos ellenvetés, amit találtam, az az, hogy a hideghab nem természetes anyag. Ezzel valóban nem tudok vitába szállni. Azonban úgy, hogy tisztában vagyok vele, hogy a sok bionak hívott matracnak valójában mennyi köze van a természetességhez, ezt nem is feltétlenül tekintem olyan nagy sértésnek.

Beküldött fotó/depositphotos

 

Hogyan válasszunk a hideghab matracok közül?

Kezdjük 3 főbb kategóriával, ami már az elején segíteni fog az eligazodásban.

A HR (high resilience) hideghab matracok legjellegzetesebb tulajdonsága a nagy rugalmasság. Sok szakember azon az állásponton van, hogy ennek kellene a belépőszintnek lennie a hideghabok világába. Tényleg erősen ajánlott kategóriáról van szó.

Mind kényelem, mind egészséges alátámasztás szempontjából óriási a különbség egy rugalmas, valamint egy merev felületű ágybetét között. Sőt, általánosságban az is kijelenthető, hogy a HR habok általában magasabb sűrűséget is magukkal vonnak, ami pedig a tartósság szempontjából is lényeges.

A HD hideghab kifejezés arra utal, hogy az átlagosnál sűrűbb hideghabról van szó. Magyarországon a klasszikus sűrűség körülbelül 25 és 32 kilogramm/köbméter között van, a HD matracok viszont – típustól függően – kb. 40kg/m3-től indulnak.

Ez azért is fontos, mert egy zónásított matrac esetében a beirdalások okán az anyagmennyiségünk csökken, amit viszont remekül tudunk ellensúlyozni egy masszívabb sűrűséggel.

A HR és HD hideghabok szerencsére nem vesznek össze, így természetesen hozzáférünk olyan hibridekhez is, amelyek mind a két típus tulajdonságait ötvözi.

A harmadik kategóriánk a klasszikus hideghab. Attól, hogy a fenti két példa nyilvánvalóan modernebb változat, ez még nem von le az értékéből, és így is egy tartós, valamint jól szellőző alapanyagról beszélhetünk.

Miért fontos nekünk, hogy milyen sűrű a matrac?

A sűrűség és a matracunk élettartama között egyértelmű összefüggés van. Az egyszerűsítés elve alapján minél magasabb a sűrűség, annál jobb élethosszal számolhatunk. Persze ez csak ökölszabálynak jó, valójában azért árnyaltabb a képlet.

Matracot körülbelül 6-8 évente érdemes cserélni. Az amortizáció olyan természetes folyamat, ami egyértelműen elkerülhetetlen egy olyan eszköz tekintetében, amit naponta 8 órán keresztül terhelünk. Azonban az, hogy ez az értékcsökkenés milyen gyorsan és mennyire látványosan következik be, már nagyban függ a sűrűségtől.

Tehát fontos, hogy a magasabb sűrűség később bekövetkező tartásvesztést jelent, nem pedig egyenesen arányosan magasabb matrac-élettartamot (azaz egy 45 kg/m3 sűrűségű matrac összességében valószínűleg nem fog 1,5x több évet velünk tölteni, mint egy 30 kg/m3-es).

Mire figyeljünk a zónázott hideghab kiválasztásakor?

A zónázottságot már érintettük, hogy mennyire szuper és sokat jelentő extra a matrac kialakításánál. Ezért ha van rá lehetőségünk, feltétlenül azt tanácsolom, hogy ilyen típust válasszunk.

És ez még csak nem is csupán a hideghabok esetében igaz, a memória, rugós vagy latex matracokra ugyanúgy vonatkozik. A zónázottság a formakövetés megvalósítása vagy akár tökéletesítése szempontjából is elengedhetetlen.

Lássuk csak ezen belül milyen variációkkal találkozhatunk!

A leggyakoribb rendszerek közé tartozik a 3, 5, 7 és 9 zónás kialakítás. Ezek közül a 3-at és a 9-et ajánlom a legkevésbé. Ennek oka, hogy amíg a 3 határozottan kevésnek, addig a 9 zóna pedig feleslegesen soknak tűnik.  Persze akkor már inkább több legyen, mint kevesebb, de őszintén nem látom indokoltnak, hogy ennyire szükségünk lenne. Én egy 5 vagy 7 zónás matrac mellett tenném le a szavazatomat.

A még részletesebb hideghab-kisokosért kattints az alábbi linkre:

https://matracman.hu/hideghab-matrac/

A megfelelő vastagság is legyen prioritás

Bár ez egyértelműnek tűnik, azért itt is érdemes nagyjából szabályokat felállítani. Azért csak nagyjából, mert ebben a témában a matracok sokfélesége miatt egyszerűen nem lehet egzakt válaszokat adni.

Általánosságban kijelenthető, hogy minimum 18 centiméter legyen a habvastagság. Nem véletlen, hogy nem matracot írtam, hiszen a huzatba belevarrt 1-2 centit oldalanként véletlenül se számoljuk a habvastagsághoz hozzá.

Egy 18 centimétereres vastagsághoz nem szükséges rugalmas ágyrácsot vásárolni, tehát jó hozzá a fix bordasor is és – normál esetben – át sem érezzük rajta.

Amennyiben ennél „karcsúbb” matracot veszünk, ott könnyen előfordulhat, hogy mivel már nem bírná el a veszteséget az anyag, ezért le kell mondanunk a zónázottságról. Ezenkívül valószínűsíthető, hogy az élettartama is alacsonyabb lesz, könnyebben megy tönkre a terhelés alatt.

Azonban itt is igaz, ami a sűrűségnél, azaz hogy túlzásba sem érdemes esni. Megfelelő ágyrács mellett egy 20 vagy 30 centiméteres matrac között nem lesz lényeges élettartambéli különbség. Szóval hacsak nem esztétikai okokból vagy a felkelés megkönnyítése érdekében választanánk egy magasabb darabot, akkor én nem tartanám elengedhetetlennek.

Sőt, egy normál magasságú matrac legyártásával még a környezetünket is kevésbé terheljük.

 

Nem mindegy, hogy milyen ágyrácsunk van

Öreg hiba sajnos, hogy a matracvásárlást követően győzelemittasan hazatérünk és egy olyan ágyrácsra fektetjük az újdonsült ágybetétünket, ami teljesen célszerűtlen hozzá. Ennek pedig rosszabb esetben egyenes következménye, hogy a matrac idő előtt felmondja a szolgálatot.

Mivel a vásárló pedig a kezdetektől nincs tisztában a probléma forrásával, ezért ezt – logikusan – a matrac minőségén fogja számon kérni.

Így mind fogyasztói, mint kereskedői szempontból is nagyon fontos a kiterjedt információátadás.

De mit tehetünk érdeklődőként? Elsősorban mindenképpen kérdezzünk rá az ajánlott ágyrácsra, illetve arra, hogy a garanciában szerepel-e a típushoz szükséges alátámasztás meghatározása.

Ugyanis pont az ilyen félreértések elkerülése végett egyre több gyártó foglalja a garanciális feltételek közé, hogy pl. minimum 70%-os alátámasztás mellett használjuk a matracot. Ezt ne tekintsük szőrözésnek, hiszen a gyártói és fogyasztói érdekek – azaz a matrac minél hosszabb éllettartama – közösek.

Tehát összefoglalva hiába veszünk high-tech matracot, ha fogpálcika vastagságú, alig-alig alátámasztó ágyrácson használjuk, gyors amortizációra számíthatunk…

 

Rugalmas vagy fix ágyrács?

Ahogy az előző pontban is említettem, erre a választ elsődlegesen a kereskedőtől vagy a garancialevélből tudhatjuk meg.

De ha erre valamilyen oknál fogva nincs lehetőségünk, akkor a következő ökölszabályt állítanám fel:

  • Ha vastagabb matracunk van, nyugodtan használjunk olyan merev ágyrácsot, ami legalább 50 százalékos alátámasztást nyújt.
  • Ha kifejezetten cingár (12-16 cm) matracunk van, akkor nagy valószínűséggel szükségünk lesz egy rugalmas ágyrácsra. Persze nem mindegy, hogy milyenre: legalább 70 százalékos alátámasztással már javarészt nem nyúlhatunk félre.
  • Ezeken kívül léteznek annyira professzionális matracok is, amelyekhez szintén rugalmas ágyrács szükséges. De ezen a szinten már nem tartom elképzelhetőnek, hogy erről ne tájékoztatnák az érdeklődőket kielégítően.
  • Ha pedig bármilyen egyéb ok miatt szintén rugalmas ágyrácsot szeretnénk, akkor visszautalnék a kettes pontunkra és általánosságban azt mondanám, hogy egy minimum 70 százalékos alátámasztással bíró rugalmas ágyrács megfelelő lesz.

Matrac tanúsítványok

Ahogy bármilyen más kategóriájú termék esetén, természetesen itt is vannak olyan független minősítések, amelyek könnyebben átláthatóbbá teszik a kínálat minőségét.

A matracok esetében kettő ilyet érdemes keresni: az Oeko-Tex 100 vagy a Certipur tanúsítványt. Mindkettő esetében független laboratóriumok által felállított szigorú követelményrendszernek kell megfelelnie a haboknak, így mi is nyugodtabb szívvel vihetjük haza ezeket.

Beküldött fotó/depositphotos

Mi alapján döntsem el, hogy hol vásároljak?

Először is a legfontosabb, hogy matracot ne webshopból rendeljünk, hanem olyan helyre menjünk, ahol személyesen is kipróbálhatók. Mivel mindannyian más elvárásokkal, ízléssel, testfelépítéssel és előzetes tapasztalatokkal vágunk bele ebbe a kalandba, ezért egy online leírás önmagában édes kevés.

A másik, hogy erősen javasolt olyan szaküzletet választani, ahol biztosítanak pénzvisszafizetési garanciát. Hiába gondoljuk, hogy erre nekünk úgysem lesz szükségünk, nem egy olyan szituációval találkoztam már, ahol utólag kicsit sem bánták a vásárlók, hogy mégis volt cserelehetőségük.

A választott matracunkon hosszú éveken át, napi több órát fogunk pihenéssel tölteni, ne hamarkodjuk el a döntésünket és ha van lehetőségünk egy biztonsági opció fenntartására, inkább éljünk vele.

Ha úgy érzed, hogy még maradt megválaszolatlan kérdésed, itt vetheted bele magad a szakmai blogunk további cikkeibe:

https://matracman.hu/

No Comment

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: