Fotó: internet

Te is lehetsz az áldozat (Ezt veszélyeztetik a fekete munkában érintettek Magyarországon – Valós történet alapján)

A vidéki Magyarországon továbbra is jelentős a feketén foglalkoztatottak, vagy a feketén munkát vállalók száma. Sokszor viszont egybe nem gondolnak bele: Mi lesz ha halálos baleset történik a munkavégzés során? Ki vállalja a felelősséget és hogyan? Érdemes az életünkkel játszani? Egy valós, megtörtént eset példáján keresztül bemutatva a történéseket legalább egy családapát veszített el hazánk az elmúlt években.

 

A történet egyszerű: Gondoljuk el amikor négy ismerős közösen összebeszél és hazánk bármely szegletében munkát vállalva próbálnak egyről a kettőre jutni, mert Magyarországon bizony a szegények és a gazdagok közötti szakadék egyre csak növekszik és ha az embernek családja is van, vagy azt választja hogy legálisan dolgozik (ha felveszik valahova), vagy feketén vállal megbízásokat és adja tudását, vagy elindul a bűnözés útján. Mindhárom “megoldási lehetőség”, és olykor sokan hol az egyiket, hol a másikat választják. (A harmadik lehetőségről nem teszünk említést.) Így adódott ez a következő – valóságos – történet főszereplőjével is Józseffel, aki bármit megadott volna hogy egyről a kettőre juthassanak családjával.

 

Egy családapa tragédiája

Történt ugyanis, hogy  2018 szeptemberében, a lakóhelyüktől mintegy kétszáz kilométerre utazott egy 4 főből álló (József, István, Győző és Imre) baráti társaság, hogy egy lakóépület tetőszerkezetén végezzenek felújítási munkálatok.

A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a tetőről egy eltört lécnek köszönhetően leesett és halálos sérülést szenvedett József  Imre gyanúsítottal, valamint István és Győzővel végezték a családi ház tetőszerkezetének felújítását, melynek során a halálos kimenetelű baleset bekövetkezett.

A magasban végzett munkavégzés helyén ugyanis semmilyen kollektív vagy egyéni leesés elleni védelem alkalmazására nem került sor, így amikor József alatt a víz- és párazáró fólia rögzítése során a tetőszerkezet egyik léceleme elrepedt, a tetőről a talajszinten található betonra zuhant.

József a tetőről történő lezuhanás következtében koponyacsonttörést, koponyaűri vérzést, nyaki gerinctörést, nyaki gerincvelő roncsolódást, traumás shockot szenvedett el, aminek következtében a helyszínen elhalálozott.

 

A halálos baleset következtében az adott Kormányhivatal Járási Hivatalának Foglalkoztatási, Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Munkaügyi és Munkavédelmi Osztálya vizsgálatot folytatott le, ennek eredményeként azonban eljárás megindítására nem került sor. A nyomozóhatóság megkeresésére ugyanis azt a tájékoztatást adták, hogy a tényállás teljeskörű feltárását követően a munkaügyi szakterülettel közösen azon megállapításra jutottak, hogy a tetőszerkezet felújítását végzők magánszemélyként folytatták a tevékenységüket, a munkaviszony minősítő jegyei nem voltak fellelhetőek a munkavégzés során, így eljárás megindítására az esettel kapcsolatban nem került sor. A tájékoztatásuk szerint ugyanis a kivizsgálás során megállapításra került, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján Imre természetes személy és a balesetben elhunyt József között a szervezett munkavégzés ténye nem volt megállapítható.

 

Fontos: Ha valaki szervezte a munkát, akkor ki volt az?

A nyomozás során a baleset körülményeinek vizsgálata érdekben az adott Megyei Rendőr- főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztálya igazságügyi  munkavédelmi szakértői véleményt szerzett be, amely szerint azonban Imre gyanúsított ráutaló magatartással, mint munkáltató és szervezett munkavégzést megvalósító személy lépett fel. Ennek kertében pedig a felújítás alatti lakás tetőszerkezetének a felújítása során nem gondoskodott munkavédelmi oktatás megtartásáról, védelmet biztosító állványrendszer kiépítéséről és kollektív védelem hiányában nem került biztosításra egyéni védőfelszerelés sem.

Az igazságügyi szakértő szerint Imre gyanúsított ezen szabályszegései egyértelműen ok-okozati összefüggésben vannak a veszélyhelyzet kialakulásával és a halálos eredmény bekövetkezésével. Imre gyanúsított a kihallgatása során tagadta a bűncselekmény elkövetését, a vallomása szerint ugyanis a tetőszerkezet felújítására nem szervezett munkavégzés keretében került sor.

Elmondása szerint a csapatban mindenki tudta a dolgát, Józsefet ráadásul nem kellett eligazítani, inkább ő mondta meg hogy mit kell csinálni. Nem volt alá-fölé rendeltségi viszony közöttük, munkaköri beosztás és a munkaidő sem volt előre meghatározva. Imre elismerte, hogy a munkafeladatok végrehajtását ő ellenőrizte és a megrendelők is neki fizettek, valamint ő fizette ki a többieket, de ez a munka nem bejelentett munka volt, azt az állítása szerint csupán barátilag végezték.

A hatósági vizsgálatban foglaltak szerint tekintettel arra, hogy a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X.26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján a súlyos munkabalesetek vizsgálata esetén szakvélemény adására elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztérium a jogosult, az ügyben a fenti ellentmondások tisztázása céljából megkeresésre került a Nemzetgazdasági Minisztérium jogutódja a Pénzügyminisztérium.

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása szerint az adott Megyei Munkavédelmi Hatóságtól felkért iratok tartalma alapján a munkaviszonyt meghatározó jellemzőket nézve, a munkaviszony elsődleges elemei,

  • a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége,
  • a munkavállalók rendelkezésre állási kötelezettsége,
  • a munkakörként történő feladat-meghatározás,
  • az alá-fölérendeltségi viszony nem voltak megállapíthatók.

A másodlagos jegyeket tekintve, a tanúk nyilatkozatai lényegében azt tartalmazták, hogy a munkavégzést mindig egymás közt egyeztetve, megbeszélve végezték, az irányítási, utasítási ellenőrzési jog sem kötődött egy személyhez, többségében az adott munkafolyamathoz legjobban értő útmutatása alapján dolgoztak, szerezték be az anyagot, a munkaidő sem volt pontosan meghatározva. A felhasznált nyersanyagok nem egy személy tulajdonát képezték, és mindenki a saját munkaeszközét használta.

A Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának az álláspontja szerint József balesete nem minősült munkabalesetnek, a tényállás részei ugyanis polgári jogviszony létrejöttét támasztják alá, a szervezett munkavégzés nem állapítható meg.

 

Megállapítható, hogy egy baleset a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §. 3. pontja szerint akkor munkabaleset, ha a baleset szervezett munkavégzés kereti között történt. A tevékenység jellegétől függően a munkavégzésnek a gyakorlatban általában két fő típusát különböztethetjük meg.

  • Az egyik esetben a munkát végző személy valamely termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, mely mögött önálló, a megbízótól, a megrendelőtől elkülönült tevékenység húzódik meg.
  • Ezzel szemben a másik esetben – munkaviszony esetén – a munkát végző személy munkaerejét bocsátja áruba, a tevékenysége önállótlan, függő munkaként jelenik meg.

Az előbbi esetben a felek egymás mellé rendeltsége polgári jogi jogviszonyt, a másik esetben a hierarchikus alá-fölérendeltség munkaviszony létrejöttét eredményezi. Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg. Vállalkozási és megbízási jogviszony esetében pedig a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó.

 

A munkaviszonyban továbbá jellemző a munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak használata. A megbízott, illetve a vállalkozó a munkavégzéshez pedig általában saját eszközeit veszi igénybe. Munkaviszony esetén továbbá a munkáltató rendszeres díjazásban (munkabér) részesíti a munkavállalót, mely az elvégzett munka ellenértéke. A vállalkozási, megbízási díj pedig a feladat elvégzése, illetve – vállalkozás esetében – a megállapodásban meghatározott eredmény létrehozása után tipikusan egyszeri díjként jelenik meg.

A felújítást megrendelők nyilatkozata

A tetőszerkezet felújítását megrendelő férj a tanúkénti kihallgatása során elmondta, hogy a munka elvégzéséről a gyanúsítottal állapodtak meg és az volt a benyomásuk, hogy Imre és az emberei építőipari vállalkozásként végezték a tevékenységüket. A tanú szerint a gyanúsított magukat, mint kivitelezőket mutatta be, Imrével állapodott meg a munka díjában és a munkálatok is a gyanúsítottal kerültek véglegesítésre. A tanúként beidézett férj felesége szerint is Imre szervezte a munkát, a fellépése ugyanis ezt a benyomást keltette, a gyanúsított ellenőrizhette a többieket és a balesetet követően a munka díja is neki került kifizetésre.

Saját eszközeiket használták, nem voltak bejelentve

István (a munkát végző társaság egy tagja) a tanúkénti kihallgatása során azonban azt adta elő, hogy szerinte Imre és Győző voltak a főnökök, hol utasítást adtak, hol pedig megbeszélték mit kell csinálni. Nem voltak bejelentve, Imrének nem volt foglalkoztatási kötelezettsége, valamint nem történt munkakörként történő feladatmeghatározás sem. Az elvégzett munkáért napi bérezésben részesült, amit a teljes munka elvégzését követően fizetett ki neki Imre, amelyről semmilyen elismervényt nem kaptak. István megerősítette azt is, hogy nem volt meghatározva a munkaidő és az anyagokat a saját pénzükből vásárolták meg, amit a megrendelő utóbb megtérített a részükre.

Győző azt adta elő, hogy a gyanúsított volt a vállalkozó, de a munka szakmai irányítását a halálos balesetet szenvedett József végezte. Megerősítette, hogy a munka kiosztására megbeszélés alapján került sor és a munkaidő sem volt meghatározva. Győző elmondta azt is, hogy a munka megkezdését megelőzően abban sem állapodott meg Imrével, hogy mennyi pénzt fog kapni, a gyanúsított mindösszesen annyit mondott, hogy jól fog járni. Győző szerint a gyanúsítottnak nem volt foglalkoztatási kötelezettsége, nekik pedig rendelkezésre állási kötelezettségük, csupán baráti viszonyban voltak egymással.

A tanúk elmondták azt is, hogy a saját tulajdonukban lévő eszközeiket használták a munka során, amit József párja Vanessza is megerősített a tanúvallomásában. Elmondta ugyanis, hogy József vitte a saját szerszámait, amikor elindult a lakóhelyüktől messzi településen történő munkavégzésre. A tanú elmondta továbbá azt is, hogy Imre és József a fizetésben sem állapodtak meg előre, arra ugyanis többször rákérdezett, de a sértett nem tudott ezzel kapcsolatban nyilatkozni.

A munkavégzések alkalomszerűségét támasztja alá egy  – az esettől kívülálló – férfi tanúvallomása is, aki elmondta, hogy egy tető felújításán dolgozott korábban Imrével, de a munkavégzés mindösszesen két napig tartott és csak néhány órát kellett dolgozni.

A nyomozás szerint mindezek alapján a munkaviszonyt és a szervezett munkavégzést meghatározó jellemzők nem állapíthatók meg kétséget kizáróan. A munkavégzésre alkalomszerűen került sor, Imre gyanúsítottnak nem volt foglalkoztatási kötelezettsége, Józsefnek és a tanúknak pedig rendelkezésre állási kötelezettsége. A gyanúsított részéről nem került sor a munkakörként történő feladat-meghatározásra és alá-fölérendeltségi viszonyban sem voltak egymással.

A konkrét munkafolyamatok elvégzésére továbbá a vallomások alapján részben utasítás, részben azonban megbeszélés alapján került-e sor, a gyanúsítottnak nem volt kizárólagos joga irányításra, utasításra. Nem került sor a munkaidő pontos meghatározására sem, valamint a vallomások alapján megállapítást nyert az is, hogy a munkabérrel kapcsolatban sem született megállapodás a gyanúsított és a tanúk között, akik a munkavégzés során a saját eszközeiket használták.

Hozzátette a hatóság:

Az ügyben a bűncselekménnyel összefüggésben más személyi, illetve tárgyi bizonyítékot nem sikerült felkutatni.

 

Jelen ügyben azonban nem nyert bizonyítást, hogy Imre gyanúsított József sértett munkáltatója volt és a tetőszerkezet felújítására szervezett munkavégzés keretében került sor, így a gyanúsított a munkavédelmi szabályok betartásáért nem tartozik felelősséggel.

Imre gyanúsított nem állt foglalkozási szabály hatálya alatt, a munkavédelmi előírásokat nem volt köteles betartatni, József ugyanis munkajogilag nem volt alárendeltségi viszonyban, utasítására a gyanúsítottnak nem volt jogi lehetősége. Megfelelő utasítási jogkör hiányában pedig a veszélyhelyzet előidézésével összefüggésben jogi mulasztás sem állapítható meg.

Mindezekre figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint a bíróság úgy határozott, hogy a nyomozást – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése –– megszüntette.

 

Végső következtetés?

A leírtakban ugyan a nevek megváltoztatásra kerültek, a helyszínekre direkt nem került utalás és a Nyíregyháza is utalás a jobb elképzelhetőség jegyében. Azt viszont mindenkinek érdemes átgondolni, hogy a legális és a feketén történő munkavégzés között ha megtörténik a baj, ki mit tud bizonyítani még ha egy baráti társaság tagjairól is van szó. Ahogy a fenti megtörtént eset is mutatja: a jog nem minden esetben azt az eredményt hozhatja amit várnánk. Érdemes átgondolni, hogy saját eszközeinkkel dolgozunk-e, vagy a munkavégzéshez kapjuk őket. Érdemes átgondolni, hogyha valakivel munkában állapodunk meg, akkor azért mennyi fizetést is kapunk. Érdemes átgondolni, hogyha utasítást adunk vagy kapunk, akkor az mivel járhat.

Mert felelősség minden munkavégzéssel jár bárhogy is döntsünk!

 

Ha Ön is magáénak érzi a történetet akár tetőfelújításról, akár betonozásról, bármilyen építkezésről, vagy mezőgazdasági munkákról is legyen szó, akkor a felkínált napszámot, a feketén foglalkoztatást, a legális munkavégzést bizony érdemes átgondolni. Hiszen lehet a napjainkban élni, de mi lesz ha nem lesz holnap?

 

 

Név és cím a szerkesztőségben

No Comment

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: