Fotó: internet

Újabb pofont kapott az Orbán-kormány, illetve hazánk vezetői, miniszterei (Marad valami köze az orvos-szakmának az egészségügy érdemi irányításához?)

Az egészségügyet is tovább romboló közbizalomhiány oka a közjót figyelmen kívül hagyó, pusztán hatalmi érdekek szerint, mértéktelenül központosított államvezetés. Magyarország egyik újkeletű jellemzőjévé vált a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság kiugróan nagy mértéke. Ez az írás nem a védőoltás melletti vagy azzal szembeni állásfoglalásról, hanem az állami egészségügy hatékonyságának a veszélyhelyzet ellenére folytatódó további tönkretételéről és ennek kapcsán is a közbizalom brutális mértékű csökkenéséről szól.

 

 

Másfél éve még azt olvashattuk, hogy az észak-amerikai és az észak-európai lakosságnak csak 72 ill. 73 százaléka gondolta úgy, hogy az oltóanyagok biztonságosak. Míg Kelet-Európában még rosszabb, mindössze 50 százalékos volt ez az arány, mindezek ellenére Magyarországon és Lengyelországban tartották a legtöbben biztonságosnak az oltásokat: az adatok 80-90 százalék közötti bizalomról szóltak.

A koronavírus járvány megérkezte – és vélhetőleg a járványkezelés igen vitatott sikeressége – azonban világszerte durván megváltoztatta a bizalmi adatokat.

A Johns Hopkins egyetem 67 országra kiterjedő tanulmányában azt írta, a legtöbb országban 2020 júliusa és októbere között jelentősen csökkent a koronavírus elleni vakcinák elfogadottsága. A vizsgált országok negyedében 50%-hoz közeli vagy annál kisebb volt az oltás elfogadottsági aránya. Japánban 70-ről 50 százalékra, Franciaországban pedig 51-ről 38 százalékra csökkent az arány.

Az új koronavírus-fertőzés okozta halálozások száma Magyarországon 2020. szeptember 1-jétől

Ennek fényében nem csoda, hogy nálunk is csökkent a vakcinák iránti bizalom, de alaposan megvizsgálandó a járványkezelés hazánkban is vitatott sikeressége, ha a hazai bizalmi adatokat is összevetjük a már említettekkel.

 

A magyarok bizalmi indexe ugyanis a fenti legrosszabb (38%-os francia) adat felénél is gyengébb, csak 17 százalék!


A magyarok túlnyomó része biztosan nem oltatná be magát koronavírus elleni vakcinával, derült ki az Euronewsnak az Opinio intézet reprezentatív felmérésére utaló kutatási eredményéből.


Még rosszabb a bizalmi indexünk a Nature magazin október végi, a Föld lakosait reprezentáló felmérésével egybevetve, mely szerint a bolygó lakosságának több mint 60 százaléka kérne vakcinát!


Miért is nem bízunk a vezetőink által is folyamatosan alig vártként emlegetett vakcinákban? Talán mert éppen őket nem tartjuk elég hiteles hírforrásnak?

Már az is érdemel egy megjegyzést, hogy Müller Cecília a fenti adatoktól markánsan eltérően, december 23-án azt mondta, Magyarországon nagy fokú bizalom van a védőoltások iránt.
Miközben a világban vezető politikusok egymással versengő kampánycélú oltakozásba kezdtek, miniszterelnökünkről azt közölték, Orbán Viktor akkor oltatja be magát, amikor sorra kerül, mondván a Fidesz szerint a politikusoknak a sor végén kell állniuk.

A mi vezető politikusaink biztonsága talán a kórházi ápolónőkével sem összevethető?
Még kiderülhet, hogy a világ legstabilabb demokráciája vagyunk, ahol még az sem számít, éppen ki vezeti az országot!

Oltáshoz előkészített koronavírus elleni oltóanyag, a Pfizer-BioNTech vakcina az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet oltópontján Budapesten 2020. december 30-án. MTI/Mónus Márton

A legutóbbi napokban a közérdeklődést főként a védőoltásokkal kapcsolatos meglehetősen ellentmondásos hírek foglalkoztatják, köztük a számunkra kézenfekvő lehetőségként sugallt orosz vakcina, mint a kormány külpolitikája és részben kommunikációja alapján egyre inkább felmerülő lehetőség.

 

 

Most ehhez kaptunk az állampolgárokat mélységesen lenéző álinformációt – ki tudja miért – éppen a külgazdasági és külügyminisztertől.


Meglepő volt, hogy koronavírusról tájékoztató kormányzati oldal közreadta a hírt: a magyar emberek döntő többsége gyerekkora óta orosz vakcinákkal lett beoltva, hiszen “minden oltóanyagunk onnan származott”, írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán.


Ez a magyar kutatást és gyártási kultúrát durván leminősítő állítás

azonban az alábbi kétségtelen tények alapján vagy igen súlyos tájékozatlanságra vagy inkább politikai alapú, körmönfont hazugságra utal. A következő néhány példa szerint az állítás minden alapot nélkülöz.

Az 1942-ben már húszféle szérumot és oltóanyagot termelő Phylaxia ilyen tevékenységét 1924-ben kezdte.

Az 1927-ben alapított Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) oltóanyagtermelése már az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt.

A Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet tevékenységének egyik legismertebb eredménye talán a köznyelvben diperte-ként ismert (diftéria, szamárköhögés és tetanusz elleni) oltóanyag, amelyet 1953-ban, elsőként a világon, hazánkban vezettek be kötelező védőoltásként.

 

 

Bár a lengyel származású amerikai Sabin már 1957-re sikeresen létrehozta a róla elnevezett gyermekbénulás elleni cseppeket, az USA-ban akkor még kipróbálás hiányában nem kapott hatósági engedélyt. A vakcinát végül Magyarországon, Koch Sándor vezetésével az eredetinél jobb minőségben állították elő, amely világraszóló eredményt tett lehetővé. Az OKI-ban gyártott, általában kockacukorral beadott Sabin-cseppeket 1959-ben nálunk vezették be a világon elsőként, és megszüntették vele a gyermekbénulás járványt.

 

 

Már ennyi is elég belátnunk, nem érdemes tovább boncolgatni a 2020-as Befolyás-barométer szerint Magyarország 8. legbefolyásosabb személye, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr védőoltási kérdésekben való megnyilvánulásainak valóságtartalmát és/vagy – mivel állítását máig nem vonta vissza – személyes hitelességét.

Ennél sokkal aggasztóbb azonban az, hogy Szijjártó Péter állításait minden kritikai ellenőrzés nélkül teszi közzé a kormány.
Mégpedig ugyanazon a felületén, amelyen éppen a COVID-19 koronavírus-járvány miatti tartósnak mutatkozó veszélyhelyzet kapcsán kellene megbízható és lehetőleg a stressz felesleges fokozását nem kiváltó információkhoz jutnunk.

Azon a felületen, amely bő egy héttel korábban Orbán Viktor miniszterelnök igen fontos és még inkább elgondolkodásra késztető kijelentését és az azzal legszorosabban összefüggő intézkedési hátteret is bemutatta, a legfontosabbakat tekintve a következőkben írtak szerint.

 

A dolgok mostani állása szerint úgy kell számolni, hogy a koronavírus-járvány miatti járványügyi készültség 2021-ben valószínűleg egész évben fennmarad

– mondta Orbán.

 

A kormány döntött az Országos Kórházi Főigazgatóság létrehozásáról. A rendelet szerint az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó szerv lesz ugyan, de az országos kórház-főigazgató vezeti.

Jogszabály alapján az Országos Kórházi Főigazgatóságot a veszélyhelyzet ideje alatt az operatív törzs vezetője, vagyis a belügyminiszter irányítja.

Az egészségügytől eddig távolabb lévő Jenei Zoltán közgazdász (korábban rendőr dandártábornok, megyei rendőr-főkapitánysági gazdasági igazgató, majd tudományegyetemi kancellár) lesz az országos kórház-főigazgató, aki az állami egészségügyi intézmények fenntartásán kívül, rendszerszintű és erős munkáltatói jogosultságokkal kiegészített intézményi irányítási jogokat gyakorol az egészségügyi intézményrendszer valamennyi eleme felett.

Marad valami köze az orvos-szakmának az egészségügy érdemi irányításához?

A fentebb írtaknál még lehangolóbb (bár inkább cselekvésre ösztönzőnek kellene lennie!), hogy Orbán Viktor miniszterelnök az egészségügyet nem a tényleges veszélyhelyzethez méltóan, az ezáltal érintett emberek érdekében kezeli. Ezzel szemben egy éppen általa háborúként agyunkba rögzíteni próbált helyzetben, és mindennemű átláthatóan érdeminek mondható egészségügyi konzultáció nélkül, belügyi, rendőri, katonai erőkkel és logikával szervezi át az egészségügyet.

 

Jót tenne a miniszterelnök az országgal,

de 2022-re nézve talán önmagával is, ha időben észrevenné, az egymást unalomig követő, elegendő ok nélkül nemzeti konzultációknak nevezett manipulációs bohózatokkal megtámogatott kormányzás sem tartható fenn a végtelenségig.

 

Ha már
–    az egyben kényelmesebben igazgatható EMMI csoportminisztérium egészségügyről hadiegészségüggyé változtatott részétől a hűséges, de alkalmatlan miniszterét, Kásler Miklóst okkal hátrébb tolta, és
–    a “2021-ben valószínűleg egész évben fennmaradó” veszélyhelyzet miatt az új feladatra sokkal alkalmasabb Pintér Sándor belügyminiszterre bízta az érdemi ügyeket,
–    érdemes lenne egyik leghatékonyabb emberét, Szijjártó Pétert is távol tartania az egészségügyet érintő károsan zavarkeltő nyilatkozatoktól.

 

Annál is inkább, mert a jogállami feltételektől már formálisan is igen messze szakadt sajtótájékoztatókon az információs szócső szerepre kiválasztottak már a választ későbbre ígérő mondatokkal sem fárasztják magukat.

Az egyre növekvő számú veszélyhelyzeti hónapok gyakorlatát szemlélve az Operatív törzs vezetőjeként a belügyminisztertől, sőt, még Müller Cecília országos tisztifőorvostól is illúzió lenne lényeges egészségügyi kérdésekre érdemi választ várni.

Kipróbált és választalanul hagyott kérdés:

Ugyan miért kell maszkot viselnünk akkor is, ha 6-10 méteren túl, vagy akár látótávolságon belül egyetlen ember sincs a közelünkben?

Méltón alátámasztott cáfolatokat tisztelettel várunk!

 

Pós Péter, az ABOSZ elnöke

Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége

 

Forrás: MTI/Országos Sajtószolgálaton leadott közlemény

 

No Comment

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: