A Parlagfűpollen No Egyesület közleménye szerint a költség- és munkakímélő módszer lényege, hogy a földalapú támogatást bezsebelő “gazdálkodó” a legolcsóbb, legsilányabb kukorica vagy napraforgó vetőmaggal jó ritkán beveti a szántóföldet, majd egész évben rá sem néz, így az a korábbi talajbolygatás miatt néhány hét-hónap alatt sűrű parlagfüvessé válik.
Az ehhez félrenézéssel asszisztáló hatóságok segítségével élvezi az így megszerzett anyagi hasznot (ami ugye nem fáj senkinek, hiszen az EU-tól ered), a környezetében élő honfitársaink pedig szenvednek, és drága, önköltséges gyógyszerekkel kénytelenek enyhíteni az allergiás tüneteiket.
A tavalyi pátyi eset, amikor egy júliusban jelzett, településszéli parlagfűtengert a szezon végéig sem sikerült eltüntetni kiválóan rámutatott a rendszer impotenciájára.
Ez az eset többször szerepelt a televízióban is. A PPNE honlapján látható, szabadon felhasználható fotónkon egy Nógrád-megyei 50-100 hektáros napraforgóként lepapírozott parlagfűmezőt láthatunk, amelyet januárig sem takarítottak be. Ez nem egyedi eset, aki nyitott szemmel jár, sokfelé lát ilyet az országban.
Kinek az érdeke a parlagfűtermesztés tűrése és támogatása, ill. hogy a hatóság még az útmenti parlagfűtengereket se vegye észre? Az agrárminisztériumé? A kormányé? A magyar embereké biztos nem.
Forrás: MTI/Országos Sajtóközlemény 2021. január 21.,
Hirdetés*
videk.ma
