Szükség esetén az Európai Bizottság eljárást fog indítani a jogállamisági mechanizmus keretében

Az Európai Bizottság szükség esetén késedelem nélkül eljárást fog indítani a jogállamisági mechanizmus keretében, tisztességes, kiszámítható és arányos feltételek alapján – jelentette ki a testület költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa csütörtökön az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén.

 

Johannes Hahn a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásáról tartott vitán azt mondta, az Európai Bizottság egy esetleges eljárás megindítása előtt értelmezi és elemzi a különböző forrásból beérkező információkat annak érdekében, hogy azonosítsa a jogállamiság szabályainak megsértését.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy bizonyos intézkedések az uniós források védelmét szolgáló rendeletet hatálya alá esnek, az Európai Bizottság késedelem nélkül eljárást fog indítani az adott tagországgal szemben, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését és pénzügyi érdekeit

– hangsúlyozta.
Kiemelte: tisztességesen, részrehajlás nélkül kell elemezni a tagállami helyzetet, és be kell tartani az arányosság elvét, ugyanakkor fontos, hogy a végső kedvezményezettek érdekei se sérüljenek. Az uniós biztos az Európai Unió számára történelmi jelentőségűnek nevezte a jogállamisági mechanizmus létrejöttét, véleménye szerint ugyanis az EU most először rendelkezik olyan eszközzel, amely lehetőséget ad arra, hogy megvédje költségvetését és pénzügyi érdekeit. Az új mechanizmus kiegészíti a már létező egyéb eljárások körét, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és hamarosan az határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) jogköreit – mondta.
 

 

Arról is beszélt, ha egy uniós tagállam az Európai Unió Bíróságához fordul a mechanizmussal összefüggésben, az uniós bizottság figyelembe fogja venni az bíróság észrevételeit. A bizottság nem készül arra, hogy a mechanizmushoz csatolni kívánt útmutatás bemutatása előtt eljárást indítson egy tagállammal szemben – közölte. Olyan módon kell a mechanizmust alkalmazni, hogy az eszköz sikeres legyen arra nézve, hogy a jogállamiság ne csak a szellemében, hanem a valóságban is megvalósuljon – tette hozzá az uniós biztos.
 

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában arra emlékeztetett, hogy decemberben az uniós tagállamok vezetői történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek, amelyben világosan rögzítették, hogy semmilyen világnézeti előírást, vagy feltételt nem lehet költségvetési eszközökkel számon kérni a tagországokon. Kijelentette: az uniós fejlesztési források arra valók, hogy a tagállamokat közelebb hozzák egymáshoz, nem pedig arra, hogy ideológiai vitákban zsarolóeszközként vissza lehessen élni azokkal.
“A decemberi megállapodás ezt világosan rögzíti, itt az ideje, hogy az Európai Parlament is elfogadja ezt a realitást” – fogalmazott.
Az unió akkor működik jól, ha az szerződések alapján működik. A szerződéseket egyhangúsággal lehet módosítani, nem lehet megsérteni a tagállamok szuverenitását ezekben a fontos kérdésekben – emelte ki. A képviselő szomorúnak nevezte, hogy a decemberben elért, az európai egység megerősödését jelentő megállapodást az Európai Parlament feláldozná azért, hogy folytathassa a jobboldali kormányokkal szemben jó ideje zajló ideológiai csatározást és vádaskodást.
 

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője beszédében az uniós támogatások magyarországi felhasználására hívta fel a figyelmet, ezzel összefüggésben pedig úgy értékelte, hogy az EU “az oligarchák pénzautomatájának szerepébe kényszerült”. Véleménye szerint jelenleg következmények nélkül lehet “kilapátolni” az uniós pénzeket, ennek az új mechanizmus azonban véget vethet. Az éveken át tartó késlekedést követően csak a megfelelő fellépés lehet elégséges az Európai Parlament számára – tette hozzá a képviselő.
 

A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács a decemberben erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
 

Az új jogszabály nem csak egyedi esetekben, hanem – a szöveg szerint – akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszintűen sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére. A jogszabály biztosítja, hogy az uniós támogatásokra jogosult vagy azoktól függő végső kedvezményezettek hozzájuthassanak a támogatásokhoz az eljárás ideje alatt vagy annak lezárását követően is. Az Európai Bizottság arra is jogosítványt kapott, hogy az adott tagállamnak járó támogatás soron következő részletének csökkentésével igazítsa ki a tagállamnak járó kifizetéseket.

 

 

MTI

No Comment

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: