A NAP TELEPÜLÉSE: KUNMADARAS

Kunmadaras nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában. Magyarország legnagyobb területű nagyközsége.

Története

A honfoglalás előtt szkíták, szarmata jazigok, hunok, avarok, bolgárok, sőt a római birodalmi időkben római zsoldosok is eljutottak a vidékre, és hosszabb-rövidebb ideig be is népesítették azt.

A honfoglalás idején Kunmadaras környékén kabar nemzetségek folytattak nomád életet, akik a 9. század végén az előre nyomuló magyarokkal együtt jöttek az országba, és Hohat (más források szerint Ohat) vezér vezetésével Kunmadarastól északra fekvő területeken telepedtek le. Szálláshelyük központjának nevét Ohatpuszta ma is jelzi.

A közvetlenül a honfoglalás után, a 10. században az Üllő nemzetség birtokába került.

A község létezésének első írásos emléke 1393-ból származik. Eszerint Madaras György jászkapitány birtokába adta a területet Luxemburgi Zsigmond. Innen ered a település elnevezése. 1571-ben török kézre került, majd Eger eleste után a törököket támogató krimi tatár martalóc csapatok felégették a falut, és így Kunmadaras pusztává lett. Később, a Rákóczi-szabadságharc idején (1705 május 24-én) a szerb csapatok újra felperzselték. A szabadságharc bukása után a lakosság visszatért és 1711-ben megkezdődött a falu újjáépítése, bővítése. Új templom és iskolák épültek.

A település 1811-ben mezőváros lett.

1944-ben a német hadsereg egy repülőteret épített a falu határában, amit a háború végétől a szovjet hadsereg vett birtokba. A kunmadarasi repülőtérhez 1951-ben egy új felszállópályát építettek a Magyar Légierő igényei szerint. A repülőtéren 1956 és 1991 között szovjet csapatok állomásoztak; Vándor Károly Légierő társbérletben cimű könyve szerint egyike volt azon katonai létesítményeknek, amikben a hidegháború idején atomfegyvert tároltak.

Látnivaló

Kunmadaras 2019 tavaszán.

• Református templom (Kálvin út 4.)
• Műemlék jellegű népi lakóház (Bibó István út 1.)
• Eklektikus stílusban épült Községháza és az első világháborús emlékmű
• Kunmadarasi-puszta, Kunkápolnási mocsár (a Hortobágyi Nemzeti Park része)
• Második világháborús emlékmű (az iskola előtt)
• Az 1946-os pogrom áldozatainak emlékműve

Itt született híres emberek

• Gelei József, focista (1938– )(MTK), tizenegyszeres válogatott, olimpiai bajnok
• Bódi Klára, csipkekészítő, népi iparművész
• Birkás István (1947– ), festő, szobrász
• Elek Lívia (1954– ), képzőművész, illusztrátor (2006-ban Ferenczy Noémi-díj)
• Gyarmati Imre (1934–1997) sakkmester
• Barna Márta (1955– ) filmesztéta, filmkritikus, író, költő, szakíró.

Teljes népesség: 5452

forrás: wikipedia.org  fotó:  wikipedia.org