Fotó: internet (A kép illusztráció.)

Az őszi hónapokban az infláció felpörög, ezért a reálbér-emelkedés üteme lassulni fog

A háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – így értékelték az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztitai Hivatal (KSH) szerdai, a keresetekről kiadott jelentését.

 

 

A KSH adatai szerint májusban 6,0 százalékkal nőttek a bruttó és 7,6 százalékkal a nettó átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,6, illetve 8,3 százalékos volt a növekedés. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete 5,6 százalékkal emelkedett, a havi nettó fizetések pedig 7,2 százalékkal haladták meg a tavaly májusit. A közszférában 9,5 százalékkal nőttek a bruttó és 11,2 százalékkal a nettó keresetek az egy évvel korábbihoz képest, ugyancsak a közfoglalkoztatottak nélkül.
 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte: idén 5,5 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. Az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,4 százalékos lehet a reálbér-növekedés.
 

Így 2013 óta az idei év végéig kumuláltan 18 százalékot meghaladó mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek – hívta fel a figyelmet a szakértő az MTI-hez eljuttatott kommentárjában.
 

Hozzátette, a bérnövekedés üteme még ezt is meghaladhatja, miután egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.
 

Az elemző szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
 

Az első öthavi bér-, valamint létszámstatisztikák élénk gazdasági növekedésre utalnak, amelyek megerősítik, hogy az első negyedéves gyenge GDP-adatokat egyszeri, átmeneti tételek okozhatták, ezért a következő negyedévekben meredeken gyorsulhat a gazdasági növekedés – fejtette ki Suppan Gergely.
 

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője kifejtette, a bruttó bérek növekedése az áprilisi 7,2 százalék után májusban 6,6 százalékra lassult, ami nem jelentett meglepetést, mert általában a munkavállalók jelentős része áprilisban kapja az előző éves teljesítményéért járó bónuszt. A rendszeres kereseteket tekintve további erősödés látható, a növekedési ütem 6,5-ről 6,8 százalékra gyorsult májusban – tette hozzá kommentárjában.
 

Az elemző szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó bérnövekedési ütem. Ez alátámasztja azt a várakozást, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP-növekedés fő motorja – közölte.
 

A magyar növekedés szempontjából azt is fontos lesz látni, hogy milyen ütemben érkeznek az uniós források, illetve a “Brexit” népszavazás okozta bizonytalanságok milyen mértékben gyűrűznek be a magyar gazdaságba – fogalmazott.
 

Ürmössy Gergely szerint a GDP növekedési üteme elérheti a 2 százalékot, míg az inflációs ráta 0,6 százalék lehet idén, az alapkamat pedig az év végéig változatlan maradhat.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bérek a várakozásoknak megfelelően alakultak. A nettó bérek jelentős emelkedésének oka egyrészt a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése, a minimálbér-emelés, másfelől az év eleje óta egyre több szektort elérő béremelési hullám – fejtette ki kommentárjában.
 

Lényegében nincs infláció, emiatt a reálbérek is csaknem 8 százalékkal nőttek, ez pedig lökést ad a belső fogyasztásnak – tette hozzá.
A szakember szerint az év hátralévő részében annyiban változik majd a helyzet, hogy az őszi hónapokban az infláció felpörög, ezért a reálbér-emelkedés üteme lassulni fog.
A jelenlegi kilátások alapján Németh Dávid arra számít, hogy éves átlagban a reálbérek 7 és 8 százalék közötti ütemben növekedhetnek.
Az elemző szerint jövőre az ideitől eltérő lesz a forgatókönyv. Bár a bruttó bérek az ideihez hasonló tempóban emelkedhetnek, a reálbérek növekedési üteme ettől elmaradhat. Ennek oka, hogy egyelőre nincs szó 2017-es szja-csökkentésről, emellett az infláció is várhatóan 2 százalék felett lesz, amely lassítja a reálbéreknél várható növekedést – közölte Németh Dávid.

MTI

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: