Cegléd (németül: Zieglet) a negyedik legnépesebb város Pest megyében (Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után), és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja”.
Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található. Földrajzi helyzete Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje–Perje-sík és a Pilis–Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A fekete részen alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel.
A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a „szeglet” szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.
„Hozzád jövék el, derék magyar nép. Elárult hazám reménye, vára, oszlopa” Franz Kollarz: Kossuth Lajos Cegléden
Református Nagytemplom
A református Nagytemplom, épült Hild József tervei szerint (1834)
Az Evangélikus templom, épült Sztehlo Ottó tervei szerint (1896)
Katolikus templom (1822)
Kossuth Lajos szobra
A korábbi – eddig közzétett – településeket ide kattintva tekinthetik meg.
Forrás: wikipedia fotó: wikipédia, és youtube
videk.ma