Fotó: internet (A kép illusztráció.)

Tudomány – Nyírfakátrányból készített ragasztót a neandervölgyi ember

Egy ötvenezer éves szerszámon maradt, nyírfakátrányból készült ősi ragasztó nyomai bizonyítják, milyen összetetten gondolkodott a neandervölgyi ember – írta a BBC.

Az eljárás több lépésből állt és gondos tervezést igényelt – olvasható az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányban.
Csak néhány neandervölgyi eszközön találhatók ragasztónyomok, de a szakértők szerint elterjedt lehetett.
 

A Hollandiában talált szerszám ötvenezer éve feküdt az Északi-tenger alatt, talán a speciális viszonyok segítettek, hogy a ragasztó maradványai fennmaradjanak.

Marcel Niekus, a groningeni kőkorszakkutató alapítvány (Stichting STONE/Foundation for Stone Age Research) tudósa, a tanulmány társszerzője szerint az egyszerű kőpengét valószínűleg növényi rostok vágására vagy állatbőr kaparására használták.
 

Noha a fűzfaszurkot a neandervölgyi ember arra használhatta, hogy a fanyelekhez kőeszközöket erősítsen, a szóban forgó szerszámnak csak a markolatát készítették belőle. Niekus szerint sem fa-, sem csontnyél nyoma nem látható a ragasztón.
 

A markolat segítségével az ember nagyobb erőt fejthetett ki a kőszilánkkal, anélkül, hogy megvágta volna a kezét. A szilánk ezzel precíz vágóeszközzé vált.
A szerszámot az élőhelyük jeges határvidékén élő neandervölgyiek készítették – írták a kutatók.
Akkoriban a terület az úgynevezett Dogger-föld része volt, amely a legutóbbi eljegesedés idején a Brit-szigetek és a kontinens között képzett összefüggő földtömeget, ma az Északi-tenger borítja.
A kis vadászó hordák a jeges, fákkal gyéren borított tundrán éltek.

“Gondosan kellett tervezniük, mert az eljáráshoz legalább negyvenkilónyi fára volt szükség, ami a tundrán nem egyszerű feladat, mivel csak törpenyírrel találkozhattak. Idő és energia kellett a tűzrakáshoz is, hogy a szurkot kinyerjék a fából”

– magyarázta Niekus.
 

A szakértők korábban úgy vélték, a rég kihalt neandervölgyi ember, a homo sapiens oldalági rokona csak bizonyos speciális szerszámokhoz, szúróhegyekhez, kaparókhoz illesztett nyelet.
 

A holland lelet – néhány más európai kövülettel együtt – azt támasztja alá, hogy “nagyon egyszerű, csúnya kőszilánkokhoz is készítettek markolatot” – mondta Niekus.
Hollandiában több száz neandervölgyi lelőhelyet ismernek, de ez az első alkalom, hogy nyírfakátránnyal találkoztak a kutatók, sőt Európában is alig fordult elő ilyesmi.
 

A tudós szerint azért nem, mert átlagos körülmények között a nyírfaszurok nem marad fenn ennyi ideig.
Az Északi-tenger alatt azonban ideálisak a viszonyok a nyírfakátrány konzerválásához, ezzel “bepillantást nyerhetünk a neandervölgyi hétköznapokba” – tette hozzá a kutató.
 

A kőszerszámot Hága közelében, Zandmotor strandjának vize alatt, a homokos tengerfenékben találták meg, ahol egy neandervölgyi koponyatöredékre is bukkantak. A nyírfaszurok a szénizotópos kormeghatározás szerint ötvenezer éves lehet.

 

 

BBC/MTI

POPULAR POSTS

Ajánlat




Ajánlat




Close
%d blogger ezt szereti: