Beküldött fotó

Egészségpercek – 3+1 meglepő tény, amit nem tudtunk a zsírokról

Hasonlóan a tojáshoz, a margarinhoz vagy a cukorhoz, a táplálkozási ajánlásokban időről-időre a zsír válik az első számú közellenséggé. Így nem is csoda, hogy a mindennapi étkezések során elfogyasztott különféle zsiradékokat, olajféléket számos félreértés övezi. Mit érdemes választanunk, és melyek azok az élelmiszertípusok, amiket jobb elkerülni? Összegyűjtöttük a legnépszerűbb tévhiteket és azok cáfolatait.

 

1. Ki kell iktatnunk az étkezéseinkből a zsírt

Elsőre talán meglepően hangzik, de a zsír az egészséges táplálkozás létfontosságú része. Persze nem mindegy, hogy mennyit és milyen formában fogyasztunk el belőle. A zsírok és olajok nem csak energiát adnak, élvezhetőbbé teszik ételeinket, a zsírban oldódó vitaminok hordozói, továbbá biztosítják a nélkülözhetetlen zsírsavakat és nagymértékben hozzájárulnak az étkezés utáni jóllakottság érzéséhez is. Éppen ezért napi kalóriabevitelünk 30 százalékát ajánlott étkezési zsírok formájában elfogyasztanunk. Ha úgy ítéljük meg, hogy az ajánláshoz képest túl sok zsiradékot viszünk be a szervezetünkbe, elsősorban a telített zsírok mennyiségét csökkentsük, helyettük pedig részesítsük előnyben a telítetlen zsírokat.

 

Hirdetés*



2. Minden zsír egyformán egészségtelen

De mit is jelent az, hogy telített vagy telítetlen? Az olyan zsiradékok, amelyek szobahőmérsékleten szilárdabbak – ilyen például a sertészsír vagy a vaj – több telített zsírsavat tartalmaznak. Mivel a telített zsiradékok növelik a vér „rossz” (LDL) koleszterinszintjét, ezért ezeket „rossz” zsiradékoknak tartjuk. Az olyan növényi olajok mint a napraforgó- vagy repceolaj, amelyek szobahőmérsékleten folyékonyak, több telítetlen zsírsavat tartalmaznak. A telítetlen zsiradékok között megkülönböztetünk egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat. A többszörösen telítetlen zsírsavak a vitaminokhoz hasonlóan „esszenciális”, mert a szervezetünk nem képes előállítani.

 

 

3. A hidrogénezés a legnagyobb mumus

A tévhit alapja egy félreértés: a szív- és érrendszer egészsége szempontjából valóban káros transzzsírsavak a növényi olajok részleges hidrogénezésekor keletkeznek, miközben a teljesen hidrogénezett olajok alig tartalmaznak transzzsírokat. A hidrogénezés és a részleges hidrogénezés során az olajok szilárddá válnak. Napjainkban viszont már számos esetben kikerülhető ez az eljárás, például a margarinok kenhetőségét már régóta úgy érik el a gyártók, hogy a növényi olajokhoz szobahőmérsékleten szilárd növényi zsiradékokat adnak.

 

+1 A bolti élelmiszerek tele vannak káros transzzsírokkal

Bár sok helyen találkozhatunk ezzel a tévhittel, a közhiedelemmel ellentétben Magyarországon nem fenyeget minket a veszély, hogy káros transzzsírsavakban gazdag margarint vagy egyéb élelmiszert vásároljunk. Hazánkban ugyanis hosszú évek óta csak a párját ritkítóan szigorú transzzsírsav-jogszabálynak megfelelő terméket lehet forgalomba hozni, vagyis csak 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határérték alatti élelmiszerek árusíthatók.

A zsírok egyébként természetes módon is tartalmaznak transzzsírsavakat, még a hidegen sajtolt olívaolaj is. Nagyobb hő hatására az otthoni ételkészítés során is keletkezhetnek transzzsírsavak, azokat tehát a normál, vegyes táplálkozásból teljesen kiiktatni lehetetlen.

 

No Comment

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: