Beküldött sajtófotó

Ezekre figyeljünk cégalapítás előtt!

Milyen cégformát érdemes választani? Mennyibe kerül egy cég megalapítása? Milyen dokumentumokra van hozzá szükség? Ezernyi hasonló kérdés merülhet fel, amikor cégalapításra adjuk a fejünket. Bár a szakértők szerint ma már igen egyszerű egy vállalkozást elindítani,  a folyamat közben már egyáltalán nem biztos, hogy minden lépést átlátunk szakértő bevonása nélkül.

Rengeteg információt találni a témával kapcsolatban, cikkünkben most összeszedtük az igazán fontos tudnivalókat, hogy a lehető legzökkenőmentesebben indulhasson az alapítandó céged élete.

Mire van szükség egy cég megalapításhoz?

Ha tudjuk, hogy milyen feladataink vannak és milyen dokumentumokat, szükség esetén engedélyeket kell összegyűjtenünk a cég indításához, akkor akár egy-két nap alatt is cégtulajdonossá válhatunk az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően. A cégalapításra irányuló  eljárás keretein belül már mindent el lehet mindent intézni interneten keresztül azt követően, hogy az ügyvéd előtt – vagy távellenjegyzés alkalmazásával bárhol máshol – a szükséges iratokat aláírtad. Az ügyvéd e-mailen keresztül küldi be a cégiratokat elektronikus aláírásával ellátva, továbbá ha kell is  illetéket fizetned, azt sem a postán kell megtenned, hanem átutalással a megfelelő közlemény feltüntetésével. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban gördülékenyen menjen, előtte olyan komoly döntéseket kell meghozni, minthogy mi legyen a cég neve. Ha kitaláltuk, akkor ellenőrizni kell, hogy azon a néven nem szerepel-e már bejegyzés a cégjegyzékben, ha másnak is eszébe jutott már a választott név, akkor sajnos tovább kell gondolkodni.

Továbbá minden cégnek szüksége van egy székhelyre. Saját ingatlan esetén nem gond, hiszen a tulajdoni lap bemutatásával azonnal bejegyezhető, viszont bérlemény esetében a tulajdonostól meghatározott formai elemekkel rendelkező okiratba foglalt engedélyt kell kérnünk arra, hogy székhelyként használhassuk az ingatlant. Emellett minden társasági forma esetében szükséges jegyzett tőke rendelkezésre bocsátása, melynek minimum összege és formája társaságonként eltérő.

Nem szabad megfeledkezni az engedélyekről sem, ugyanis két típusra is szükségünk lehet: az egyik az alapítási, a másik pedig a tevékenység gyakorlásához szükséges engedély. Míg az utóbbi nem szükséges a bejegyzéshez, addig az alapítási engedély  bizonyos speciális tevékenységek végzéséhez elengedhetetlen, azonban a speciális tényleges tevékenység megkezdéséhez mindkettő kelleni fog. Alapítási engedélyhez kötött a cég, amennyiben hitelintézeti és pénzügyi-, vagy temetkezési szolgáltatás végzésére szeretnél gazdasági társaságot létrehozni, tevékenység gyakorlási engedély pedig például szakértői tevékenységek végzéséhez, üzletben kereskedelmi tevékenység folytatásához, állatmenhely működtetéséhez.

 

Milyen cégformák közül választhatunk?

Mielőtt nekivágunk a tényleges cégalapításnak, el kell döntenünk, hogy milyen formában kívánjuk létrehozni a vállalkozást. Enélkül semmilyen cég nem alakulhat meg. A választás során mérlegelni kell, hogy melyik típus a legmegfelelőbb a végezni kívánt tevékenységhez, hány tagja lesz a cégnek, és milyen jegyzett tőkével kell rendelkezünk. Ha egyedül vágunk neki a vállalkozói létformának, akkor érdemes egyéni vagy egyszemélyes vállalkozásban gondolkodni. A legnépszerűbb az egyéni vállalkozás, hiszen a megfelelő dokumentumokkal az ügyfélkapu rendszerén keresztül néhány kattintással létrehozható, de gondolkodhatunk egyszemélyes Kft.-ben is. Ha többszemélyes vállalkozás mellett döntenénk, akkor is több lehetőség választható.

Betéti társaság esetén nincs minimális tőkeszükséglet, azonban kell hozzá egy bel-, és egy kültag. A beltag a teljes vagyonával felel, míg a kültag csupán a vállalkozásba bevitt vagyonelemeivel. Egy Bt. alapításához minimum két tagra van szükség, illetve ügyvédi közreműködésre. Tőkeigénye ellenére a Kft. (Korlátolt felelősségű társaság), mint cégforma mégis nagyobb népszerűségre tett szert, valószínűleg azért, mert bármilyen méretű vállalkozás esetén alkalmazható. A „legnagyobb” vállalkozási forma a részvénytársaság, mely lehet nyílt vagy zárt – ez attól függ, hogy a részvényeit részben vagy teljesen nyilvánosan forgalmazza-e. Amennyiben igen, úgy nyilvánosan működő részvénytársaságról (Nyrt.) beszélünk, ellenkező esetben pedig zártkörűen működő részvénytársaságról (Zrt.).

Milyen költségekkel jár a cégalapítás?

Az egyéni vállalkozáson kívül az összes többi cégformához szükséges ügyvédi közbenjárás, melynek van megbízási díja. Kft, Bt. és Kkt., szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet és egyéni cég egyszerűsített eljárásban történő cégalapítás mentes a  cégbírósági illeték alól, és az igazságügyi minisztériumnak fizetendő közzétételi díjjat sem kell ebben az esetben megfizetni. Amennyiben nem egyszerűsített eljárásról beszélünk – tehát nem szerződésminta alkalmazásával történik a cég létrehozása – számszerűsítve a cégalapítási illeték 100 ezer forint,. A cégbírósági közzétételi díj pedig 5000 forint, mellyel, ahogy említettük, csak hagyományos eljárás esetén kell kalkulálni.

Az ügyvédi díj az ügy bonyolultságától függően változatos lehet. A további fizetendő összegek pedig a vagyoni hozzájárulás szerint változnak, azaz Bt. létrehozásakor akár 1000 forint is elegendő, Kft. esetén 3 millió forint törzstőke szükséges, melynek egy része apportként is bevihető és ez egyszemélyes kft. esetén sem változik. Amennyiben bejegyzés után változás történik a cégben, úgy további költségekért módosítás kérhető. Változás esetén szükség lesz egy elektronikus változásbejelentő nyomtatványra (15 ezer forint), továbbá cégformának megfelelő illeték és közzétételi költségtérítés fizetésére, és természetesen ügyvédi munkadíjjal is számolnunk kell.

No Comment

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat

Close
%d blogger ezt szereti: