Milyen cégformát érdemes választani? Mennyibe kerül egy cég megalapítása? Milyen dokumentumokra van hozzá szükség? Ezernyi hasonló kérdés merülhet fel, amikor cégalapításra adjuk a fejünket. Bár a szakértők szerint ma már igen egyszerű egy vállalkozást elindítani, a folyamat közben már egyáltalán nem biztos, hogy minden lépést átlátunk szakértő bevonása nélkül.
Rengeteg információt találni a témával kapcsolatban, cikkünkben most összeszedtük az igazán fontos tudnivalókat, hogy a lehető legzökkenőmentesebben indulhasson az alapítandó céged élete.
Mire van szükség egy cég megalapításhoz?
Ha tudjuk, hogy milyen feladataink vannak és milyen dokumentumokat, engedélyeket kell összegyűjtenünk a cég indításához, akkor akár egy-két nap alatt is cégtulajdonossá válhatunk az egyszerűsített eljárásnak köszönhetően. Az egyszerűsített cégeljárás keretein belül már el lehet mindent intézni interneten keresztül, a közjegyző, és az ügyvéd elektronikus aláírásával, illetve már az illetéket sem a postán kell befizetni. Ahhoz azonban, hogy mindez valóban gördülékenyen menjen, előtte olyan komoly döntéseket kell meghozni, minthogy mi legyen a cég neve. Ha kitaláltuk, akkor ellenőrizni kell, hogy azon a néven nem szerepel-e már bejegyzés a cégjegyzékben, ha másnak is eszébe jutott már a választott név, akkor sajnos tovább kell gondolkodni.
Továbbá minden cégnek szüksége van egy székhelyre. Saját ingatlan esetén nem gond, hiszen a tulajdoni lap bemutatásával azonnal bejegyezhető, viszont bérlemény esetében a tulajdonostól hivatalos engedélyt kell kérnünk arra, hogy székhelyként használhassuk az ingatlant. Emellett egyes társasági formák esetében szükséges jegyzett tőke alkalmazása, melynek minimum összege és formája társaságonként eltérő.
Nem szabad megfeledkezni az engedélyekről sem, ugyanis két típusra is szükségünk lesz: az egyik az alapítási, a másik pedig a tevékenységi engedély. Míg az utóbbi nem szükséges a bejegyzéshez, addig az alapítási engedély elengedhetetlen hozzá, azonban a tényleges tevékenység megkezdéséhez mindkettő kelleni fog.
Milyen cégformák közül választhatunk?
Mielőtt nekivágunk a tényleges cégalapításnak, el kell döntenünk, hogy milyen formában kívánjuk létrehozni a vállalkozást. Enélkül semmilyen cég nem alakulhat meg. A választás során mérlegelni kell, hogy melyik típus a legmegfelelőbb a végezni kívánt tevékenységhez, hány tagja lesz a cégnek, és milyen alaptőkével rendelkezünk. Ha egyedül vágunk neki a vállalkozói létformának, akkor érdemes egyéni vagy egyszemélyes vállalkozásban gondolkodni. A legnépszerűbb az egyéni vállalkozás, hiszen a megfelelő dokumentumokkal az ügyfélkapu rendszerén keresztül néhány kattintással létrehozható, de gondolkodhatunk egyszemélyes Kft.-ben is. Ha többszemélyes vállalkozás mellett döntenénk, akkor is több lehetőség választható.
Betéti társaság esetén nincs minimális tőkeszükséglet, azonban kell hozzá egy bel-, és egy kültag. A beltag a teljes vagyonával felel, míg a kültag csupán a vállalkozásba bevitt tulajdonával. Egy Bt. alapításához minimum két tagra van szükség, illetve ügyvédi közreműködésre. Tőkeigénye ellenére a Kft. (Korlátolt felelősségű társaság), mint cégforma mégis nagyobb népszerűségre tett szert, valószínűleg azért, mert bármilyen méretű vállalkozás esetén alkalmazható. A „legnagyobb” vállalkozási forma a részvénytársaság, mely lehet nyílt vagy zárt – ez attól függ, hogy a részvényeit részben vagy teljesen nyilvánosan forgalmazza-e. Amennyiben igen, úgy nyílt részvénytársaságról (Nyrt.) beszélünk, ellenkező esetben pedig zárt részvénytársaságról (Zrt.).
Milyen költségekkel jár a cégalapítás?
Az egyéni vállalkozáson kívül az összes többi cégformához szükséges ügyvédi közbenjárás, melynek van megbízási díja. Aztán számolnunk kell a cégalapításhoz szükséges cégbírósági illeték összegével, és az igazságügyi minisztériumnak fizetendő közzétételi díjjal – ez utóbbi az egyszerűsített eljárásban nem szerepel. Számszerűsítve a cégalapítási illeték hagyományos eljárásban 100 ezer forint, míg egyszerűsített eljárás esetén ennek a felével kell számolni. A cégbírósági közzétételi díj pedig 5000 forint, mellyel, ahogy említettük, csak hagyományos eljárás esetén kell kalkulálni.
Az ügyvédi díj általában körülbelül annyi, mint az illeték összege. A további fizetendő összegek pedig a vagyoni betét szerint változnak, azaz Bt. létrehozásakor nincsen további fizetendő, Kft. esetén 3 millió forint törzstőke szükséges, melynek egy része apportként is bevihető és egyszemélyes kft. esetén sem változik. Amennyiben bejegyzés után változás történik a cégben, úgy további költségekért módosítás kérhető. Változás esetén szükség lesz egy változásbejelentő lapra (15 ezer forint), továbbá cégformának megfelelő illeték fizetésére, és természetesen ügyvédi munkadíjjal is számolnunk kell.
