Forrás: Beküldött fotó/pixabay

A mai magyar nyugdíjhelyzet kihívásai és megoldási ötletek

A nyugdíj szó hallatán sokaknak az jut az eszébe, hogy mire mi odaérünk már úgysem lesz nyugdíj vagyis nem fog létezni a nyugdíjrendszer. Valójában senki sem tudja, hogy hogyan lesz 20-30 év múlva, de az biztos, hogy érdemes már jó előre gondoskodni a nyugdíjas éveinkről.

Ma már rengeteg cikk és tanulmány foglalkozik azzal, hogy időben el kell kezdeni az öngondoskodást. Sosem késő elkezdeni, de minél előbb kezdjük a tartalékolást annál biztosabb lesz a jövőnk.

Hogy néz ki jelenleg a magyar nyugdíjrendszer?

A mostani rendszer neve az úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, amelynek az a lényege, hogy a nyugdíjasok azt a pénzt kapják meg, amit az aktív keresők befizetnek a közös kasszába. Azonban mindenki tudja, hogy ez a rendszer hosszútávon nem fenntartható. Hogy miért? Egészen egyszerűen azért, mert egyre kevesebb aktív keresőnek kell eltartania egyre több nyugdíjas korút. Ez egy folyamatos trend, ami nem úgy tűnik, hogy megváltozna, így a jövőben nem lesz elég aktív kereső, aki kitermelje a nyugdíjakat.

Napjainkban Európa számos országában az a jellemző, hogy elöregedik a társadalom. Köszönhetően az orvosi ellátásnak, a tudatos életmódnak ma már tovább élnek az emberek, mint 50-100-200 évvel ezelőtt. Ez azt is jelenti, hogy az államnak hosszabb ideig kell fizetnie a nyugdíjat. Viszont ezt valamiből ki is kell termelni. Ez azért problémás, mert szintén a legtöbb európai államban egyre kevesebb gyermek születik. A párok nem vállalnak annyi gyereket, mint régen vagy akár egyáltalán nem vállalnak, mert nincsenek meg hozzá a feltételek, az anyagi háttér, de persze ezt lehetne hosszasan sorolni. Ebből következik logikusan, hogy a csökkenő gyerekszám hosszútávon csökkenő munkaerőt jelent vagyis egészen egyszerűen nem lesz elég ember, aki kitermelje a nyugdíjakat 20-30-40 év múlva. Ezt legjobban úgy lehet szemléltetni, hogy például 2020-ban 100 aktív korú keresőre 34 nyugdíjas jutott, addig az előrejelzések és a trendek alapján 2060-ra ez a 34-es szám 61-re fog nőni. Vagyis 100 aktív korúnak 61 nyugdíjast kell majd eltartania. Ez hatalmas növekedés, amit a társadalmi trendek nem fognak tudni követni.

 

Megoldási javaslat, valaki!?

Mit tud tenni az állam ebben az adott helyzetben? Ezt kissé úgy lehet leírni, hogy az állam melyik ujjába harapjon. Ilyenkor, ahhoz, hogy az állami nyugdíjkassza finanszírozható maradjon vagy a foglalkoztatottaktól kell több járulékot levonnia, vagy a nyugdíjkorhatárt kell megemelni, vagy pedig egészen egyszerűen el kell fogadni azt, hogy a nyugdíj a korábbi jövedelem egyre kisebb hányadát fogja kitenni. Ahogy láthatjuk az első kettő megoldás az aktív korúakra ró minél magasabb terhet, míg a harmadik megoldás a nyugdíjasokra.

Mivel az állam igyekszik mindenkinek a kedvében járni és mindenkinek az érdekeit szem előtt tartani, így időről időre megpróbál kompromisszumos döntést hozni azért, hogy mindenkinek jó legyen. Persze mindenkinek nem lehet jó, így ezek a megoldások folyamatosan változnak.

 

Oké, de mit tehetek én!?

Erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás a nyugdíj előtakarékosság. Ma már ennek számtalan formája létezik, így bőven van miből válogatni. Mindenki a kedve és kénye szerint dönthet arról, hogy hosszabb távon mibe fekteti a pénzét és hogyan próbál meg takarékoskodni. Az egyik legkedveltebb formája a nyugdíjbiztosítás.

 

Mit jelent a nyugdíjbiztosítás és hogyan működik?

Maga a konstrukció már több mint 20 éve létezik, viszont a nyugdíjbiztosítás relatíve egy új adójóváírást nyújtó előtakarékossági formának mondható, mivel csupán 2014 óta vehető igénybe adókedvezmény. Előtte nem. Azonban ennek ellenére már több mint 300 ezren döntöttek a nyugdíjbiztosítás mellett azóta.

A nyugdíjbiztosítás többlet szolgáltatásokat is nyújt a többi takarékossági formához viszonyítva. Tulajdonképpen egy megtakarításokkal kombinált életbiztosításról beszélünk, amely nem képezi a magánvagyon részét.  Mivel egy biztosítás, így már kétféle esetben azonnal fizet: halál esetén vagy 40%-os rokkantság esetében is. Mivel a lejárata rögzített, így nem kell attól félni, hogy esetleg a jövőben kitolják a nyugdíjkorhatárt. Ez azt jelenti, hogy ha 65 éves korhoz rögzítjük a lejáratot, akkor az abban az évben fog lejárni, amikor elérjük ezt a kort függetlenül attól, hogy éppen mennyi a valós nyugdíjkorhatár.

A nyugdíjbiztosítás népszerűségének egyik legfőbb oka, hogy igazából nem kell hatalmas hozzáértés ahhoz, hogy viszonylag jó hozamot érjünk el vele, mivel rengetegféle befektetési alaphoz tudunk hozzáférni. A biztosító társaságtól függően akár 5-20-féle eszközalap közül lehet választani, annak függvényében, hogy mekkora kockázatot vállalunk.

 

Milyen költségei vannak a nyugdíjbiztosításnak?

Nagy általánosságban azt szokták mondani, hogy a nyugdíjbiztosításnak magasak a költségei. A valóság azonban az, hogy attól függ melyik nyugdíjbiztosítást választjuk. Természetesen vannak magasabb költségűek, de manapság már van nagyon sokféle olcsóbb fajta is. A költségek valójában teljesen egyénre szabottak, mert rengeteg tényezőtől függ, így mindig érdemes egyénre lebontva vizsgálni vagyis mindig az adott élethelyzettől függően.

Az mindenképpen jellemző a nyugdíjbiztosításra, hogy az első 2-3 évben kell kifizetni a költségek nagy részét és aztán évről évre folyamatosan csökkennek a költségek.

Az anyagiak tekintetében nagy előnye, hogy az eszközalapok közötti választásnak nagyon alacsony, sokszor 0 a költsége. Ez azért lényeges, mert míg a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) esetében a tranzakciónak akár több százalék is lehet a költsége, addig a nyugdíjbiztosításnál ezt gyakran elengedik vagy tényleg elhanyagolható az összeg.

 

Milyen a nyugdíjbiztosítás hozama?

Ezen előtakarékossági forma hozama mindig az eszközalap vagy eszközalapok hozamától függ. Az eszközalapok olyan kosarakat jelentenek, amelyekben adott mennyiségű érékpapír található. Ezen értékpapírok összeválogatása az alapokat kezelő szakemberek feladata. Általában igen diverzifikált kosarakról beszélhetünk, mert a cél mindig az, hogy olyan hozamot érjenek el, amivel mindenki jól jár. Biztosító társaságonként változik, hogy mikor milyen eszközalapból lehet választani.

Vannak alacsony kockázatú alapok, mint a kötvény és a likviditási alapok. Vannak közepes kockázattal bíró alapok, mint a kötvények és részvények. A legkockázatosabb kategóriába pedig egyben a legtöbb nyereséggel kecsegtető alapok tartoznak, mint a részvények és az árupiac termékeibe befektető módozatok.

Ez a fajta előtakarékossági forma azoknak ajánlott, akik nem a havi minimumot, 10 ezer forintot, hanem mondjuk havi 20 ezret szánnak megtakarításra. A másik fontos tényező, hogy ha már csak 10 év vagy annál kevesebb van hátra a nyugdíjig, akkor már nem ajánlott belevágni.

 

Érdemes átgondolni és ha emellett tesszük le a voksunkat, akkor minél előbb elkezdeni!

No Comment

POPULAR POSTS

Ajánlat

Társadalmi célú felhívás*

Ajánlat




Close
%d blogger ezt szereti: