A KÖTIVIZIG tájékoztatása szerint egy atka okozza a Tisza-tavi kagylópusztulást.
Részletesen:
Nem vízminőségi probléma, hanem atka okozza a nem őshonos amuri kagylók tömeges pusztulását a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.
Ezt kell tudni az amuri kagylóról
👉Az amuri kagyló 🐚behurcolt, egyértelműen idegen eredetű, terjedő-képes, a potenciálisan és ténylegesen is agresszív faunaelemek közé tartozik. Az amuri kagylót – amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be hazánkba a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során, véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű, gyorsan elterjedt folyóinkban (Duna, Tisza) de a tavainkban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhet. Naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.
👉Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztaltuk a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében. Azután 2008, 2010 és 2025 nyarán is előfordult kánikula ☀️idején.
Ezt teszi az atka a kagylóval
👉Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás, abból adódóan, hogy nem őshonosak Európában. Vizeinkben ugyanis él egy őshonos vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak őshonos kagylóink többsége immunis. Az amúri kagylók viszont védtelenek.
A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, amelyet a harcsák fogyasztanak.
