A karácsonykörnyéki disznóvágás vidéken még ma is teljesen természetes, bár a háztáji állattartás egyre jobban kezd eltűnni. Sokan úgy gondolják viszont, ha már hónapokig tömték, itatták, kényeztették a malacukat, jó lenne, ha egy kis bevételt is visszahozna. Csakhogy a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet rendelkezik a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés szabályairól. Mindez azt jelenti: ha valaki bármit értékesít a készletből, akkor körültekintőnek kell lenni
A rendelet kimondja, hogy amennyiben a vágott sertésből készített termék kizárólag a család fogyasztására készül, a feltételek egyszerűbbek, viszont értékesítés esetén már a teljes kereskedelmi előírásoknak meg kell felelni. Fontos, hogy az állat eredete, jelölése és az esetleges trichinella-vizsgálat megfelelő legyen.
Ha ezek hiányoznak, az élelmiszerlánc-felügyelet bírságot szabhat ki. Gondoskodni kell a higiéniáról, a hűtésről és nyomon követés lehetőségéről.
Disznóvágás érzéssel
Egykor még ferde szemmel néztek arra a gazdára, aki első csapásként fejbe verte a jószágot, akinek innentől nem voltak fájdalmai. Ma ez már törvényi kötelezettség. Az 1988 évi. XVIII. törvény, mely az állatok védelméről szól, előírja, hogy a lehető legkisebb fájdalmat lehet csak okozni az állatnak, ennek megfelelően kötelező a kábítás.
A magyar hatóságok nem viccelnek: ha az állat eredete, jelölése vagy a vizsgálatok hiányoznak, az élelmiszerlánc-felügyelet olyan bírságot szabhat ki, amiből vehetnénk még három kismalacot is.
